Számos tényező együttes hatására gyengült a forint az elmúlt hetekben. Ebben geopolitikai konfliktusok, mint az orosz-ukrán krízis, vagy az iraki harcok is közrejátszottak, másrészt a várható devizahiteles-mentőcsomag és az is nyomás alá helyezte a magyar fizetőeszközt, hogy sok piaci szereplő elhagyta a magyar állampapírokat a 10 éves kötvényhozamok emelkedése nyomán - mondta az InfoRádiónak Gabler Gergely, az Erste bank vezető elemzője.

"Elsősorban az exportőröknek tesz jót a gyenge forint, itt is ki lehet emelni azokat a vállalatokat, akiknek viszonylag kicsi az importaránya az exporton belül. Kedvező a helyzet a hazánkba látogató turisták számára is, hiszen ők is több forintot kapnak a devizájukért" - mutatott rá a vezető elemző.

Az államháztartás és a devizahitelesek számára azonban kifejezetten káros, ha több mint 310 forintot kell adni egy euróért - tette hozzá Gabler Gergely.

"Összességében a fogyasztásra is negatívan hathat az infláción keresztül, hiszen az import-termékek aránya a fogyasztói kosáron belül nagyjából 40 százalék, így előbb-utóbb a forint-gyengülés hatására az infláció is el tud szaladni. Valószínűleg a jövő évben már látni is fogjuk ennek a hatását, 3 százaléknál is magasabbra szökhet az inflációs mutató 2015-ben. Ennek van egy negatív hatása a fogyasztásra nézve, hiszen a reálkereseteken keresztül kisebb jövedelmet hagy az embereknél" - magyarázta a vezető elemző.

Gabler Gergely szerint ha valakinek nyaralásához, vagy más célból hamarosan devizára lesz szüksége, a gyenge forint ellenére érdemes minél előbb megvásárolnia a szükséges fizetőeszközt, mert rövid távon tovább gyengülhet a forint. Az elemző úgy látta, hogy csak középtávon stabilizálódhat a magyar fizetőeszköz árfolyama.