A Magyar Bankszövetség elnöke szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása megkérdőjelezi a jelzálog alapú lakáshitelezés filozófiáját.

"Ha a kilakoltatási moratórium tartósan bent maradna a rendszerben, mely bank fog nyújtani úgy lakáshitelt jelzálogra, hogy a jelzálogot nem lehet érvényesíteni? - tette fel a kérdést Patai Mihály az InfoRádió Aréna című műsorában. A bankszövetség elnöke szerint "mindenkinek érdeke, hogy a végére jussunk ennek a dolognak".

Jelezte: arra számít, hogy ősszel születik végleges megoldás a devizahitelesek problémájára.

A bankszövetség elnöke úgy vélte, hogy két területen lehet megoldás. Az egyik a Kúria által az Európai Bírósághoz is eljuttatott vételi és eladási árfolyam közötti különbség problémája. Ebben szerinte születik majd egy jogegységi jellegű határozat a legfelsőbb bírói intézmény részéről és ennek következményeként lehet döntés a középárfolyam-kérdésben.

"Vélhetően valamiféle visszatérítésre lesznek a bankok felkérve vagy kényszerítve" - vélekedett.

Patai Mihály szerint a másik megoldás az árfolyamgát.

Emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már több alkalommal nyilatkozott e kérdésben.

"Úgy gondolom, ezek olyan jelzések voltak a társadalomnak és a bankszektornak, hogy ebben az irányban kell megtalálnunk a megoldást" - tette hozzá.

A bankszövetség elnöke rámutatott, hogy a kilakoltatások nagy részéért nem a pénzintézetek a felelősek, hiszen a legtöbb adósság az áramszolgáltatással és a parkolással összefüggésben keletkezik. Jelezte: egyetért azzal, hogy a kormány foglalkozik ezzel az égető társadalmi problémával, és együttérez az adósokkal.

A Magyar Bankszövetség elnöke arról is szót ejtett, hogy sikeresnek tartja a jegybank növekedési hitelprogramját.

Utalt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának első ütemében, tavaly július óta körülbelül 850 milliárd forint olcsó pénz jutott a bankrendszerbe; ez a teljes hitelállomány hét százaléka, a kis- és középvállalkozások esetében pedig az egyötöde.

Ez egy siker - hangsúlyozta a bankszövetség elnöke.

Hozzátette, hogy a második ütem valóban lassúbb, de általában ez a dolgok természete. Hiszen az elején mindenképpen a drága hitel kiváltása volt a hitelezés mozgatórugója, míg a második ütemben a fejlesztéseket helyezték előtérbe, és a megszigorított feltételeknek sokkal nehezebb megfelelni.

"Mindazonáltal a programnak sikerült megmozdítania a hitelszámokat, megemelkedett a hitelvolumen, ez a hitelugrás a GDP-számokban is érzékelhető volt. Bejött az a tankönyvi alaptétel, hogy a növekedéshez hitel kell" - hangsúlyozta Patai Mihály.

Arra is rámutatott, hogy a hitelezési kedv és lehetőség nem egyetlen egy okból csökkent az elmúlt években.

"Olyan átalakuláson megy keresztül a magyar bankrendszer, ami egy új helyzetet fog teremteni, új ortodoxiáról fogunk beszélni. Matolcsy úr a növekedési hitelprogrammal nem unortodox, hanem egy új ortodoxiát képvisel - fogalmazott a bankszövetség elnöke.

Patai Mihály emlékeztetett, hogy a "reál hitel volumene" drasztikusan, közel egyharmaddal csökkent az elmúlt öt évben, tehát a jegybanki hitelprogramra mindenképpen szükség volt.