Ha a Fidesz és a KDNP újrázhat, feltehetően folytatják a kabinet eddigi gazdasági programját, ám erre írásos dokumentum híján csak különböző nyilatkozatokból lehet következtetni. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó fórumán 10 pontban foglalta össze gazdasági elképzeléseit.

"Ennek az új szerkezetű magyar gazdaságnak az egyik legfontosabb eleme az újraiparosítás. Én azt gondolom, hogy ha a politikánkat tudjuk folytatni, akkor 2018-ban el tudjuk érni azt, hogy az ipari termelés hozzájárulása a nemzeti össztermékhez egész Európában Magyarországon lesz a legmagasabb" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Emellett a kormányfő több hazai forrást vonna be az államadósság finanszírozásába, újrapozicionálná Magyarországot a nemzetközi gazdasági térben, 50 százalékos hazai tulajdonosi arányt alakítana ki a bankszektorban, folytatná a birtokszerkezet átalakítását, valamint a munkát terhelő adók és az energiaárak csökkentését, innovációs központokat hozna létre, továbbá a népességfogyás megállítása érdekében egész gazdaságpolitikáját demográfiai alapokra helyezné.

"És végül, ezt kellett volna talán az első helyre tenni, az a teljes foglalkoztatásnak a kérdése, ahol szeretnék nagyon világosan beszélni: teljes foglalkoztatás nélkül az Önök vállalkozásai nincsenek biztonságban" - tette hozzá Orbán Viktor.

A baloldali kormányváltó szövetség legerősebb tagja, a Magyar Szocialista Párt egyebek mellett visszahozná a többkulcsos személyi jövedelemadót és csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját, valamint visszamondaná a paksi bővítésről Oroszországgal kötött megállapodást - mondta Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője.

"A legfontosabb, hogy 250 ezer valódi és új munkahelyet teremtünk. Ennek eszköze az, hogy csökkentjük a kkv-k bérterheit, a mikrovállalkozások a társasági adóból leírhatják az összes bérterhet és végül, de nem utolsó sorban, csökkentjük a személyi jövedelemadó terheket a munkavállalók 70-80 százaléka számára" - fejtette ki a szocialista politikus.

A paksi bővítést ugyan nem fújná le, ám a Jobbik is csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját és a rezsicsökkentés egyfajta folytatásaként felvásárolná a közműszolgáltatókat - ismertette Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese.

"Hét nagy gazdaságfejlesztési tervet vázoltunk fel, amelyek egyenként 10 és 100 ezres nagyságrendben képesek új munkahelyeket teremteni. A Jobbik úgynevezett termeléstámogató adórendszert képzel el, így az adókedvezményeket az iparba, a mezőgazdaságba és a Magyarországra külföldi jövedelmeket hozó turizmusba összpontosítanánk" - mondta el a képviselő.

A Lehet Más a Politika eltörölné a munkavállalói járulékokat és bevezetné a havi 30 ezer forintos szociális minimumjövedelmet - közölte Heltay László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője.

"Ami ennél talán fontosabb, hogy az LMP külön kidolgozott egy munkahely-teremtési stratégiát is, a zöldgazdaság-fejlesztésben egyrészt a megújuló energiák, másrészt az épületfelújítási programok, harmadrészt a közlekedés, negyedrészt a mezőgazdaság területén látunk olyan lehetőségeket, ahol jelentős számú munkahelyet lehet teremteni" - mutatott rá a szakszóvivő.

A munkahelyek számának növelése tehát elsődleges minden párt esetében. Az intézkedések fedezetére vonatkozó kérdésre azonban különbözőképpen válaszoltak az ellenzéki pártok képviselői. Az MSZP a magas jövedelműeken hajtaná be az alacsony jövedelműeknek adott kedvezményeket, a Jobbik lépései - képviselői szerint - növelnék a költségvetés bevételeit, az LMP pedig a büdzsé tűrőképességéhez igazítaná intézkedéseit.