Az utasítás szerint a szerződések előkészítéséhez és az ajánlatok elbírálásához kapcsolódó előzetes jogi tevékenységet - köztük a közigazgatási szervek megkeresését - az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárság adó- és vámigazgatási főosztálya végzi.

A létrejövő döntés-előkészítő bizottság az ajánlat elbírálásához és a koncessziós szerződés megkötéséhez is véleményt készít az utasításban megadott határidőre a miniszternek a jogszabályi feltételek teljesüléséről.

A vélemény készítése során a tagok vizsgálata különösen arra terjed ki, hogy a szerencsejáték-szervező, valamint annak többségi tulajdonosa átlátható szervezet-e, valamennyi közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett-e, és egyszer sem esett harminc napot meghaladó késedelembe.

Megvizsgálják azt is, hogy a pályázó egyik bankszámláján sem volt azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene végrehajtási eljárás, illetve a működése során, azzal összefüggésben, történt-e olyan jogsértés, amely miatt esetenként ötmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna. A bizottság ellenőrzi, hogy a szerencsejáték-szervező legalább 10 éven keresztül folytatott-e szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet Magyarországon, és vállalta-e, hogy egységenként a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott koncessziós díj összege legalább kétszeresének megfelelő összegű éves koncessziós díjat fizet.

A létrejövő háromtagú testület vezetője a miniszteri kabinet főnöke, szavazati joggal rendelkező tagja az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár és a jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár. A testületnek konzultációs joggal más személy is tagja lehet a bizottság elnökének döntése alapján.
A bizottság titkárságának feladatait az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárság látja el, a testület az ajánlattételi eljárásban szükség szerinti gyakorisággal ülésezik.

Az utasítás 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napján folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kell.

Az Országgyűlés december 10-én tizenegy játékkaszinó és bennük összesen 3300 nyerőgép működését engedélyezte. A törvény szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet.

A parlament 2012 októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették.

Egy másik jogszabály szerint a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére a megbízhatónak minősített szerencsejáték-szervezőkkel. A módosítás alapján a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét.