Az ÁSZ úgy értékeli, hogy a jövő évi hiánycél tartható, bár kockázatokkal számolni kell. Ilyen a vártnál esetlegesen alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütem, az önkormányzati szektor hiányának és adósságának, illetve az egyéb kormányzati szervek adósságának kedvezőtlen alakulása.

Warvasovszky Tihamér jelentős előrelépésnek nevezte a korábbi évekhez képest, hogy a 2014-es törvényjavaslat nem tartalmaz az ÁSZ módszertana szerint "nem megalapozottnak" minősülő előirányzatot.

Az adóbevételeknél összességében alig több mint 2 százaléknyi kockázatot jelzett az ÁSZ, és a költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatainak csaknem teljes egésze megalapozott minősítést kapott a számvevőszéktől - ismertette az alelnök. Elmondta: az ÁSZ a hiánycél tartása szempontjából kockázatot jelentőnek minősítette, hogy a tervezett kiadási főösszeg több mint fele úgynevezett felülről nyitott kiadási előirányzat.

A szeptember végi adatok alapján tett megállapításukat ismertetve közölte: az adóbevételek valamivel több, mint felét fedik le azok az előirányzatok, amelyeket jogszabályokkal és számításokkal alátámasztottnak ítéltek. A fennmaradó tételek "részben megalapozott" minősítést kaptak, de ezzel együtt teljesíthetőek - fűzte hozzá -, vagyis a tervezett bevételek jelentős részben befolyhatnak, egyes tételeknél kell kisebb-nagyobb kockázattal számolni.

A legnagyobb, mintegy háromezer milliárd forintot kitevő áfa esetében kockázatot jelent az ÁSZ-alelnök elmondása szerint - a fogyasztási bizonytalanság mellett - az, hogy ezen adóból idén is a vártnál kevesebb folyt be. Ezt ellensúlyozza ugyanakkor a pénztárgépek online bekötése - közölte.

Kockázatosnak nevezte a kisadózók tételes adójával, valamint a kisvállalati adóval kapcsolatos bevételek felfutásának tervét is, ugyanakkor közölte: a létszámfelfutás elmaradásával és más adónem választásával ezen adókból származó bevételek emelkedhetnek.

A kulcsemeléssel összefüggő tapasztalatok szembonjából hordoz bizonytalanságot a távközlési adó teljesülése - folytatta -, a tranzakciósilleték-bevételek pedig az ÁSZ szerint az eddigi teljesüléshez viszonyítva kockázatosak.

Az alelnök, aki hangsúlyozta, hogy az ÁSZ véleménye nem makrogazdasági elemzés, vagyis a többi közt az inflációs előrejelzést vagy a gazdasági növekedést nem minősíti, elmondta, hogy szervezete a javaslatban szereplő kiadások majdnem 89 százalékát, míg a bevételek csaknem 94 százalékát ellenőrizte.

Mint arról beszámolt, vizsgálódásaik elvégzésekor idén sem álltak rendelkezésre maradéktalanul a megalapozó jogszabályok, amelyek közül az adótörvényeket emelte ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általános vita megkezdéséig már javult a tervezet alátámasztottsága.

Hiányolta a többi közt a szociálpolitikai menetdíj támogatással, valamint a gyermekgondozási segéllyel összefüggő törvénymódosítások elkészültét, valamint a hulladék-közszolgáltatással és az egyes tárcák peres ügyeivel kapcsolatos kiadásokat alátámasztó számításokat. Ezen tételek együttesen a kiadások 1,7 százalékát teszik ki - jegyezte meg.

Emlékeztetett arra, hogy az ÁSZ a nemzetgazdaság legnagyobb problémájának tekinti az államadósság mértékét, a jövő évet viszont "a jó irányba tett lépések éveként" értékelte az alelnök. Bár 2014-ben lényeges megoldandó feladat lesz a lejáró 5,4 milliárd eurónyi devizaadósság refinanszírozása, de a tervezet szerint folytatódni fog a magyar gazdaságpolitikát gúzsba kötő devizaadósság arányának csökkenése - mondta, hozzátéve: jövő év végéig a teljes magyar államadósság 38,2 százaléka lesz devizaadósság.

A finanszírozás tervezésénél Warvasovszky Tihamér az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőként jelölte meg az európai uniós transzferek egyenlegét, az uniós finanszírozás beérkezési időpontjának bizonytalanságát. Mint mondta, a kockázat mértékét jól mutatja, hogy az idei évben az EU-s támogatások érkezésének bizonytalanságával összefüggésben több mint 400 milliárd forinttal nőhet meg az eredetileg tervezett finanszírozási igény.

Nagy előrelépésnek tekinti az ÁSZ, hogy nyáron megszűnt az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. A számvevőszék megállapította azt is: a költségvetés tartalmazza azokat az előirányzatokat, amelyek lehetővé teszik a támogatások teljes körű felhasználását, erre a célra az ideinél harmadával magasabb összeg, csaknem 1788 milliárd forint áll rendelkezésre; a források felhasználását dinamizálhatja a 30 milliárd forintos EU önerő alap.

Az ÁSZ mind a nyugdíjbiztosítási, mind az egészségbiztosítási alap bevételeit és kiadásait megalapozottnak ítélte. Ugyanígy értékelte a 120 milliárd forintos, rendkívüli intézkedésekre szolgáló előirányzatot, az országvédelmi alap 100 milliárd forintos előirányzatát viszont részben megalapozottnak minősítette, az indoklás ugyanis nem tartalmazza annak kockázatait - mondta az alelnök.