Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A legrégebben - 2004-es EU-csatlakozása óta - Magyarországgal szemben folyt ilyen eljárás, amelyet a másik négy ország ellen 2009-ben indítottak meg.

A Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - azt is javasolta, hogy Málta ellen ismét induljon túlzottdeficit-eljárás. Uniós csatlakozása óta Máltával szemben már két alkalommal indítottak túlzotthiány-eljárást. Az elsőt 2004 júliusában, amelyet 2007 júniusában megszüntettek. A második eljárást 2009 júliusában indították, majd 2012. december 31-én helyezték hatályon kívül. A máltai hatóságok által idén áprilisban közölt adatok alapján azonban az ország államháztartási hiánya tavaly a GDP 3,3 százalékának felelt meg, meghaladta a referenciaértéket.

Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét. Eszerint Madridnak 2016-ig, Párizsnak, Lisszabonnak és Ljubljanának 2015-ig, Hágának és Varsónak pedig 2014-ig kellene levinnie deficitjét a határérték alá.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott mértékű hiány csökkentése érdekében, és erre a Tanácsnak figyelmeztetnie kellene az országot. A túlzott hiány esetén követendő eljárás Belgium esetében 2009-ben indult, ekkor a túlzott hiány megszüntetésének határidejét 2012-ben határozták meg. A tavalyi hiány azonban a GDP 3,9 százalékának felelt meg, Belgium tehát nem hajtotta végre a túlzott hiány korrekcióját a Tanács által javasolt időpontig.

Jelenleg a huszonhét uniós tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A hét kivétel Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Málta, Németország és Svédország. Ha a bizottsági indítványnak megfelelően öt ország kikerül az eljárás alól, Máltával szemben pedig megindul az eljárás, akkor 16-ra csökken az ilyen jellegű eljárás hatálya alá tartozó országok száma.

Az Európai Bizottság által tett ajánlásokat a tagországok pénzügyminiszterei június 21-én, Luxembourgban tartandó ülésükön fogják megvitatni.Fidesz: Magyarország felállhat a szégyenpadról

Magyarország felállhat arról a szégyenpadról, ahová a Gyurcsány-Bajnai-kormányok ültették - így kommentálta az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére irányuló javaslatot Puskás Imre, a költségvetési bizottság fideszes alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság elismerte Magyarország teljesítményét, a magyar kabinet erőfeszítéseit, ez pedig mindannyiunk sikere - mondta a kormánypárti politikus, miután a brüsszeli testület bejelentette, hogy a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának. A bizottság döntése feljogosítja a kormányoldalt arra, hogy úgy számoljon: Magyarország már idén is gazdasági növekedést fog produkálni - tette hozzá Puskás Imre.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért került korábban szégyenpadra, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok olyan gazdaságpolitikát folytattak, amely miatt az ország képtelen volt teljesíti az uniós hiánykövetelményt, és súlyosan eladósodott.

Ezzel szemben a jelenlegi kabinet ideje alatt csökken az államadósság mértéke, és három százalék alatt maradt az államháztartás hiánya - hangsúlyozta, megjegyezve: a Magyarországnak kedvező brüsszeli javaslat úgy született, hogy a kormány eközben "sosem az emberek pénztárcájába nyúlt".

A deficiteljárással kapcsolatban a napokban felvetett reklámadót, illetve a nagyberuházások finanszírozását firtató kérdésre válaszolva Puskás Imre azt közölte: a reklámadó ügyében tárgyalások zajlanak, ezért korai lenne még véglegeset mondani. A nagyberuházásokról szólva azonban úgy vélekedett, hogy a fejlesztésekre lesznek olyan források, amelyek bevonásával nem lesz szükség az építkezések leállítására.

A túlzottdeficit-eljárás ügyében tett ellenzéki reagálásokat a fideszes bizottsági alelnök úgy értékelte, hogy az ellenzéki nyilatkozatok színvonala azt a teljesítményt mutatja, ahogyan a 2002-2010 közötti kormányzásuk alatt is teljesítettek.