Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Csányi: Nyolc helyett négy-öt nagybank lehet Magyarországon

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint a magyar bankszektorban a nyereség hiánya miatt konszolidációs folyamat következhet, amelynek eredményeként a jelenlegi nyolcról négy-ötre csökkenhet a nagybankok száma.

A bankvezető a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: "... ezek a bankok nem hagyják el egyszerre a piacot, de bizonyos, hogy néhány év múlva már nem lesz nyolc bank".

Csányi Sándor az interjúban nem beszélt arról, hogy melyik bankokat érintheti a konszolidáció, ahogy arról sem, hogy az OTP mely bankokat vásárolhatja fel.

Korábban a bank közölte, tőkéje elég arra, hogy esetleg két magyarországi, illetve több külföldi bankot is megvegyen, de az akvizíciókat konzervatív módon kívánjak végrehajtani.

Csányi Sándor az interjúban elmondta, hogy a bankok számára a magyar működési környezet kedvezőtlen marad, miután a piaci bizalom - a jegybank kamatcsökkentései ellenére - lassan tér vissza.

"... arra számítok, hogy a marzs szűkül (Magyarországon), mind a lakossági, mind a vállalati üzletágban" - fogalmazott, ezért a bankcsoport külföldön növekedhet, elsősorban Oroszországban, Ukrajnában, Romániában és Bulgáriában. Két vagy három év múlva az OTP nyereségének 70-75 százaléka származhat a külföldi egységekből a jelenlegi 45 százalékhoz képest. Tíz év múlva ez az arány várhatóan meghaladja majd a 90 százalékot, miután a bank a bővülő piacokon is felvásárlásokat tervez - tette hozzá.

Csányi Sándor kedvezően nyilatkozott Matolcsy György jegybankelnökről, de kétségeinek adott hangot afelől, hogy a jegybank által bejelentett hitelezésösztönzés növekedési pályára állíthatja-e a gazdaságot. "Amit eddig mondott a monetáris politikáról és amit tett, az jó irányba mutat" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az 500 milliárd forintos hitelezésösztönzésének négy-ötszörösére lenne szükség ahhoz, hogy az jelentős hatással legyen a növekedésre. Jelezte ugyanakkor, hogy ekkora összeget az euróövezeti recesszióval szembesülő vállalkozások nehezen tudnának beruházásra elkölteni.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×