Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna

Győri Enikő: Magyarország támogatja az uniós energiapiac egységesítését

Magyarország támogatja az egységes uniós energiapiac létrehozását, de az árliberalizációt addig nem, amíg a piac nem működik elég jól és hatékonyan - mondta el Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára kedden, az Európai Unió közösségi ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően.

A tanácskozás fő témája a szerdai uniós csúcstalálkozó előkészítése volt. Ezzel kapcsolatban az államtitkár pozitívnak nevezte, hogy az energiával és az adózással foglalkozó csúcstalálkozó tervezett, úgynevezett végkövetkeztetésében komoly hangsúlyt kaptak az energiaárak. Abban egyetértés van, hogy foglalkozni kell az energiaárakkal, de abban már nincs, hogy ki milyen mértékig bízná a piacra és milyen mértékben a hatóságokra az árszabályozást - érzékeltette az államtitkár.

Magyarország maximálisan partner az egységes energiapiac kiteljesítésében - hangsúlyozta Győri Enikő, aki szerint Budapest a hiányzó összeköttetések megteremtését is támogatja. Az államtitkár rámutatott, hogy előbbit a korábbi megállapodás értelmében 2014-ig, utóbbit pedig 2015-ig kell megvalósítani. Mindennek az a célja, hogy energetikai szempontból egyetlen tagállam se legyen elszigetelt az az Európai Unióban.

Győri Enikő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az energiapiacon mindaddig nem lehet tisztán a piacra bízni az árak alakítását, amíg a piac nem működik elég jól és hatékonyan. "Nem lehet azt mondani ebben a pillanatban, hogy az árliberalizálás minden gondunkat megoldaná" - fogalmazott a külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

Arról is beszámolt, hogy egyesek a miniszteri tanácsban már 2030-ra vonatkozó kötelezettségvállalásokat szeretnének, de ezzel kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy az eddig vállalt célokat kellene teljesíteni, illetve az új vállalásokkal kapcsolatban hatástanulmányokat, költséghatékonysági elemzéseket kell készíteni.

Magyarország azt is fontosnak tartja, hogy Európa minél több forrásból és minél több útvonalon jusson energiához - hangoztatta Győri Enikő. "Az a lényeg, hogy legyenek alternatív források és útvonalak" - vélekedett.

A szerdai csúcs másik témájával, az adóelkerüléssel, adócsalással és agresszív adótervezéssel kapcsolatban Győri Enikő felidézte, hogy az egész unió bruttó hazai termékének mintegy 2,5 százaléka nem folyik be az adóelkerülés miatt.

Ha ez a bevétel befolyna - akár uniós, akár tagállami szinten -, és ebből munkahelyeket tudnánk teremteni, az komolyan éreztetné a hatását például a válságkezelésben - fogalmazott a Külügyminisztérium államtitkára, aki szerint az adócsalás és az adóelkerülés ellen nemzetközi szinten is fel kell lépni a G8, a G20 és az OECD keretein belül is.

Örömmel nyugtázta viszont Győri Enikő, hogy nem tapasztalt olyan törekvést, hogy ezt bárki is adóharmonizációra szeretné felhasználni, mert Magyarország abban - mint fogalmazott - nem lenne partner.

Egy háttérbeszélgetésen egy uniós forrás is megerősítette, hogy az adóelkerülés, adócsalás és agresszív adótervezés elleni fellépés célja nem a tagállamok adórendszereinek összehangolása, az adóharmonizáció, hanem az "ártalmas gyakorlatok" visszaszorítása. A csúcs célja, hogy politikai lökést, lendületet adjon a folyamatnak - fogalmazott a név nélkül nyilatkozó EU-tisztségviselő.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

Ügynökakták: „számos kérés jött, mit ne hozzunk nyilvánosságra” – szerdán jön az áttörés, íme a részletek

A törvény nem engedi meg hogy szelektáljanak, szerdán minden kikerül a netre – de nem kell mindent elhinni egy diktatúra állambiztonsági szerveinek, az ügynökaktákat körültekintően kell értelmezni – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója annak apropóján, hogy november 4-étől nyilvános lesz több tízezer egykori ügynök neve.
Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Pattanásig feszült a helyzet Lengyelországban, erőszakos hatalomátvételről beszél az államfő, rendőrök őrzik a bíróságot

Újabb fordulatot vett a lengyel alkotmánybíróság körüli konfliktus, miután pénteken felfüggesztették Bogdan Święczkowski elnököt és Bartłomiej Sochański alelnököt, a testület irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Karol Nawrocki államfő az alkotmányos szerv erőszakos átvételéről beszél, Donald Tusk miniszterelnök szerint viszont a jogállamiság helyreállítása zajlik. Święczkowski vasárnap a rendőrök által őrzött épületnél bebocsátást követelt, és kijelentette, hogy továbbra is ő a bíróság elnöke. A lépés a jogászokat is megosztja, hiszen négy korábbi alkotmánybírósági elnök támogatja, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány pedig veszélyes precedenstől tart. A 2015-re visszanyúló vitában a következő fontos fejlemény kedden várható, amikor az alkotmánybírák teljes ülése és a Legfelsőbb Bíróság bírái is összeülnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×