Az alapkamat a tavaly augusztusi 7,0 százalékról, hat egymást követő alkalommal, 0,25 százalékpontos csökkentés után süllyedt 5,50 százalékra.
Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban 2010 április-november között, amikor 5,25 százalék volt.
Az ülésről kiadott közleményében a monetáris tanács azzal indokolta a 25 bázispontos kamatcsökkentésről hozott döntését, hogy a kedvező globális pénzügyi piaci környezet és a kormányzat elkötelezettsége a az alacsony költségvetési hiány mellett tartósan mérsékelheti a magyar pénzügyi eszközök felárát, ami lehetővé tette a monetáris kondíciók óvatos lazítását. Az irányadó kamat további csökkentésének lehetőségére utalva a monetáris tanács leszögezi, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok.
A monetáris tanács hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, "a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget" - olvasható a közleményben.
A tanács megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat a növekedés, a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.
A tanácsnak valószínűleg ez volt az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére, Simor András megbízatása ugyanis március 3-án lejár.
A monetáris tanács előtt az 5,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,5 százalékra mérséklődött - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi tájékoztatón. A szűk többségre tett utalás azt jelentheti, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt öt alkalommal.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy ezt a megállapítást a tanács egyhangúlag támogatta.
A jegybankelnök nem tartja jó megoldásnak az államkincstár betétgyűjtési lehetőségét; Simor András az MTI kérdésére azt válaszolta: "a versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket"
Megismételte: "nincs ingyen ebéd", ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.
Egy másik kérdésre válaszolva az MNB elnöke jelezte: miután az euró árfolyama közelít a 300 forinthoz, a keddi kamatdöntéssel a monetáris tanács többsége azt üzente, hogy nem zavarja a jelenlegi árfolyam.
Az euróval és a dollárral szemben erősödött a forint árfolyama kedden délutánra, miután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kommentálta a jegybank kamatdöntését.
Az eurót fél négy előtt nem sokkal 296,50 forinton jegyezték a délelőtti 297,58, és a hétfő délutáni 298,68 forint után. Az euró árfolyama hétfőn délben egy rövid időre átlépte a 300 forintos szintet, amire a múlt év június eleje óta nem volt példa.