Miniszterelnökként én magam voltam az, aki kikötötte az előjogot az E.ON a magyar állam számára stratégiailag fontos eszközeire, a magyar államnak ugyanis képesnek kell lennie, hogy az ország energiabiztonságát garantáló eszközök felett valamilyen ellenőrzést gyakoroljon. Ilyen értelemben a fokozott nemzeti kontrollt én is támogattam, és nem a vétel szándékával van bajom - mondta az InfoRádiónak Bajnai Gordon.

Kerülhetnek magántulajdonba ezek az eszközök, de úgy, hogy a tulajdonos a magyar államéval egybeeső érdek mentél üzemelteti azokat, ha pedig tulajdonosváltás veszélye fenyeget, az állam közbe tudjon lépni - tette hozzá a Haza és Haladás Egyesület elnöke.

Hangsúlyozta: minden, ehhez hasonló tranzakció előtt készíteni kell legalább egy olyan vagyonértékelést, amely alapján szakértő cégek megbecsülik, hogy az adott időszakra várható jövőbeni nyereség alapján mennyit ér egy ilyen eszköz - a kiszivárgott sajtóhírek szerint készült is ilyen értékbecslés az E.ON kapcsán.

A szakértők által reálisnak tartott érték és a kormány által a hírek szerint kifizetni kívánt összeg között mintegy 145 milliárd forintnyi különbség van, vagyis ennyivel többet kapna a magyar államtól a magáneladó az adófizetők pénzéből. A Haza és Haladás Egyesület felszólította a kormányt, hozza nyilvánosságra a vagyonértékelést és a fizetendő árat is, hogy lássuk, tényleg van-e túlárazás - mondta Bajnai Gordon, aki hozzátette: számoljon el a kormány arról, milyen érdekek alapján ad az adófizetők pénzéből annyival többet, ami a teljes magyar felsőoktatás egy évi költségvetését teszi ki.

Azonban a tényleges vételár nem ismert, és Giró-Szász András kormányszóvivő sem árult el részleteket a szerződés konkrét tartalmáról. A szándéknyilatkozat alapján egyértelmű, hogy január 31-ig kell aláírni a szerződést, és akkor minősítik azt, hogy abból mi nyilvános - tette hozzá.