A keddi 0,25 százalékpontos enyhítést kommentáló értékelésükben a 4cast nevű londoni pénzügyi elemzőcsoport szakértői kiemelték Simor András MNB-elnök sajtótájékoztatójából azt a kijelentést, hogy szűk többség voksolt a kamatcsökkentésre. A ház elemzői ebből arra következtettek, hogy az augusztusihoz hasonlóan ismét 4:3 volt a szavazati arány.

A 4cast közgazdászainak véleménye szerint a monetáris tanácson belüli "súlyosbodó konfliktusra" vall, hogy egymás után másodszor született ilyen minimális többségű kamatcsökkentési döntés.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői szerint ugyanakkor az egyre romló inflációs kilátások ellenére végrehajtott kamatcsökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanács mindinkább toleráns az inflációs cél túllépésével kapcsolatban, és csak akkor kezdene aggódni, ha tartós másodlagos inflációs hatások jelentkeznének.

A monetáris tanács előtt a 6,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt, és a szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő keddi budapesti tájékoztatón.

A szűk többség arra utal, hogy a tanács 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről, akárcsak a múlt hónapban.

Az MNB elnöke elmondta, hogy az infláció tartósan a 3,0 százalékos középtávú cél fölött maradhat.

A jegybank stábja által készített előrejelzést ismertetve jelezte: az idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre 0,7 százalékkal nő a magyar bruttó hazai össztermék (GDP). Az MNB júniusi Inflációs jelentésében 2012-re még 0,8 százalékos visszaesést, 2013-ra pedig 0,8 százalékos növekedést várt a 2011. évi 1,7 százalékos bővülés után.

Simor András közölte: az MNB szakértői szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5,0 százalékkal nőnek Magyarországon a fogyasztói árak, gyorsabban a júniusban jelzett idei 5,3 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos fogyasztói árdrágulásnál. 2011-ben 3,9 százalékos infláció volt Magyarországon.

A jegybank elnöke szerint az inflációs folyamatokat jellemző alapmutatók is emelkedtek. Mint mondta, "a gyenge kereslet és a laza munkaerőpiac dezinflációs hatása az utóbbi időben gyengült, és emellett az adóintézkedések és költségsokkok magasan tartják az inflációt". A költségnyomást okozó tényezők között említette az élelmiszer- és energiaárak, illetve a fajlagos munkaköltségek emelkedését is.

Simor András elmondta: az MNB szakértői az idén 5,2 százalékos, jövőre pedig 4,9 százalékos maginflációt várnak. Hozzátette: a stáb által várt adószűrt maginfláció is 3,1 százalék 2013-ra, ami továbbra is a jegybank inflációs célja felett van.

Az MNB szakértői stábja az alappályán a kamat tartós 6,75 százalékos szintjét szabja meg annak feltételéül, hogy az inflációs cél 2014 második felében teljesüljön - hangsúlyozta a jegybankelnök.

Ehhez képest van egy kockázati pálya, ami kedvezőbb potenciális növekedéssel számol, gyorsabb dezinflációval, de ebben az esetben is legalább hat hónapig a 6,75 százalékos kamat tartására van szükség ahhoz, hogy az inflációs cél 2014 vége felé teljesüljön - tette hozzá.

"Nyilván a tanács megfontolta ezeket az információkat, valamint más információkat is figyelembe vett, illetve mérlegelt, amikor a kamatcsökkentés mellett döntött" - fogalmazott az MNB elnöke, aki saját véleményét nem, csak a tanács többségének véleményét kívánta tolmácsolni.