A korábban prognosztizáltnál nagyobb infláció az üzemanyagok és a fűtőolaj erőteljes drágulásának tudható be. Az energiaárak összességében 7,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ezen belül a fűtőolaj ára 13,5 százalékkal, az üzemanyagoké pedig 9,4 százalékkal szökött fel. Ugyanakkor a tejtermékek ára csökkent, a vaj például egynegyedével olcsóbb volt augusztusban, mint egy évvel korábban.

A 2,1 százalékos rátával a német infláció április óta először ismét túllépte az Európai Központi Bank (EKB) riasztási küszöbét. Az EKB a 2 százalék alatti inflációs rátát tekinti az árstabilitás kritériumának.

Elemzők szerint tartani lehet tőle, hogy az infláció a következő hónapokban is makacsul 2 százalék fölött marad, nemcsak a magas energiaárak, hanem az emelkedő bérek miatt is. A munkanélküliség csökken, ezzel párhuzamosan nő a szakszervezetek tárgyalóereje, amelyek így jelentős béremelést tudnak kiharcolni.

Néhány közgazdász úgy véli, hogy inflációs hatása lesz az Európai Központi Bank (EKB) politikájának is. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza, az EKB kötvényvásárlási programjának esküdt ellensége szerint a válságországok állampapírjainak korlátlan felvásárlása "lépés egy olasz valutaunió felé, ahol rugalmatlanok a struktúrák, gyenge a növekedés, magas az infláció és gyenge az euró".