A legnagyobb bevételt, 2,55 ezer milliárd jüant (92 ezer milliárd forint) tavaly a Sinopec könyvelhette el Kínában, ezzel az állami kézben lévő olajipari óriás immár nyolc egymást követő évben listavezető. Az ezüstérmes, a szintén állami olaj- és gáztársaság CNPC, több mint kétezer milliárd jüanes (72 ezer milliárd forint) bevétellel. A tíz legnagyobb bevételű vállalat mindegyike többségi állami tulajdonban van, azok közt a három legnagyobb olajtársaság - az említetteken túl a CNOOC -, a négy legnagyobb bank - a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank, a Kínai Építési Bank, a Kínai Mezőgazdasági Bank, a Bank of China -, a legnagyobb mobilszolgáltató, a China Mobile és két közszolgáltató - az állami elektromosenergia-szolgáltató és az állami építőcég - is megtalálható.

Az előző évhez képest szembetűnő változás, hogy a legnagyobbak közül teljes mértékben eltűntek a vasúti cégek, ami a többi közt a vasúti szektor válságának, a kisebb állami támogatásnak és az elmaradó fejlesztéseknek tudható be.

A harminc legnagyobb kínai cég közt magántulajdonban lévő cég nincs, ezek száma az ötszázas listán 190-et tesz ki.

Az ötszáz cég összes bevétele 2011-ben 44,9 ezer milliárd jüant (1.600 ezer milliárd forint) tett ki, ami éves szinten 23,7 százalékos növekedés. Az összbevétel Kína tavalyi bruttó hazai termékének 95,3 százalékával egyenlő, négy százalékkal többel, mint az előző évben, ami a vállalatok gazdasági teljesítményben játszott szerepének növekedését jelöli. Az ötszáz legnagyobb cég átlagos bevétele 17,5 milliárd jüant (630 milliárd forint) tesz ki. A listán szereplők közt 92 állami és 15 magánkézben lévő vállalat jelentett 100 milliárd jüan (3,6 ezer milliárd forint) feletti bevételt, miközben 2011-ben csak hat állami cég mondhatta ezt el magáról. A cégek összesen 3,3 ezer milliárd jüan (119 ezer milliárd forint) adót fizettek, ami az állam teljes adóbevételeinek 37,2 százaléka. A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül: a legnagyobb cégek is érezik a gazdasági válság és a kedvezőtlen világgazdasági környezet hatásait. A listán szereplő cégek összes profitja ugyan 2,1 ezer milliárd jüant (75,6 ezer milliárd forint) tett ki, annak növekedése a tavalyi 38,7 százalék után az idei felmérésben már csupán 0,96 százalékot tett ki, 13 cég pedig veszteséget jelentett.

A kínai nagy cégek évről évre nagyobbra nőnek, azonban Kína nemzetközi szerepéhez képest csekély a jelentőségük globálisan. Jól mutatják ezt a statisztikák, amelyek szerint a kínai ötszázak bevétele a világ ötszáz legnagyobb vállalatáénak csak a 23,6 százalékát teszi ki, nettó nyereségének mindössze 19,9 százalékát éri el. A kínai ötszázak eszközállománya is hasonlóan kicsi, csupán 27,4 százaléka a világ ötszáz legnagyobbjáénak.

A kínai nagycégek nemzetközi összehasonlításban strukturálisan is gyengének számítanak, a legnagyobbak ugyanis kivétel nélkül többségi állami tulajdonban vannak, vagyis elsősorban állami támogatás mellett, ösztönző központi politikák és kedvezményes hitelek segítségével biztosított növekedésük, gyakran a versenytársak piacon való korlátozása mellett. Nemzetközi összehasonlításban a vállalatok innovációs képessége is alacsony, emellett a vállalatvezetés hatékonyságán és a piaci szemlélet fokozásán is dolgozniuk kell.