Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben "semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el" - húzta alá Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson, amely a kormányfő héten kezdődött - a Fidesz választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló - konzultációsorozatának harmadik állomása.

A miniszterelnök szerint ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez az EU-s pénzekre: "én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék". Orbán Viktor ezért köszönetet mondott azoknak, akik mindennek ellenére is pályáznak.

A megörökölt pénzlehívási rendszer miatt - amelyet egy "őrült kafkai elme" gondolt ki, és érdemes is lenne őt egyszer megkeresni - "gúzsba kötve kell táncolnunk", ám ez nem ad felmentést a kabinetnek - fejtette ki, hozzátéve, hogy gyorsításokkal, reformokkal "valahogy elvánszorgunk vele" 2013-ig, de utána, 2013-14-től a kormány létrehoz egy "az emberi elme számára felfogható módon működő új rendszert".

Addig is, amíg az új szisztéma létrejön, igazítani kell a mostanin: minden felesleges bizottságot fel kell számolni, általánossá kell tenni az előlegkifizetés rendjét, így - bár ez magával hozza a visszaélések magasabb kockázati szintjét - minden pályázónak elérhetővé válhat a 30 százalékos előleg. Emellett fel kell állítani egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalapot, mert az állami szereplők és az önkormányzatok önerő híján sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez - magyarázta, megjegyezve, hogy a költségvetésben kell "összegereblyézni" ezt a körülbelül 50 milliárd forintot.

A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni. A lezárt beruházások pedig "Magyarország megújulásának zászlóshajói" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az NFÜ-höz percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.

A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, XXI. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van - mondta, hozzátéve, hogy utóvédharcok persze mindig voltak és lesznek most is.

Végül kitért arra is, hogy a kormány "pezsgőbontás helyett" kidolgozta "az első európai" munkahelyvédelmi akciótervet, amellyel kapcsolatban - mint megismételte - nagy nyomásra számít.

A kormányfő konzultációsorozata első állomásaként hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőivel találkozott. Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségével tárgyalt: akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Akkor is elmondta, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni, továbbá javasolta, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben.

Az MTI információi szerint a miniszterelnök konzultációsorozata keretében csütörtökön még a Nemzeti Fórum vezetőivel és közgazdászokkal is tanácskozik.

Petykó: Összefogással lehet elérni az uniós források teljes lehívását

Csak együtt, összefogva lehet elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását - hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke.

Emlékeztetett arra, hogy 2007-2013 között Magyarország számára 8.209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami plusz-mínusz 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.

Jelenleg 130 területen 1.700 milliárd forint keretre lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forint keretre várható új kiírás, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal túl kell vállalni a lehetőséget, így még ebben az évben ezermilliárd forint keretre kell megjelentetni pályázatokat - mondta Petykó Zoltán.

Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6.283 milliárd forint, és 2.720 milliárd forintot fizettek ki.

Petykó Zoltán szólt arról, hogy a kormányváltáskor átalakították a teljes programozást, mivel a 2010-ben átvett rendszer alkalmatlan volt arra, hogy a maximális keretet igénybe lehessen venni, és a kormányváltást megelőzően olyan támogatói döntések is születtek, amelyek a megvalósításban nagy kockázatot jelentenek.

Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.

Az Európai Bizottság által kifizetett eddigi forrásokat tekintve Magyarország a 27 tagállamból az 5. helyen áll - ismertette a Petykó Zoltán.

Az értékelésen az NFÜ elnöke kitért arra, hogy a 4-es metró 400 milliárd forint összköltségéből mintegy 200 milliárd forint lehet majd európai uniós forrás.

A gondokról szólva Petykó Zoltán kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. A kedvezményezettek 48 százaléka az államháztartási körbe tartozik, és esetükben nehéz az önerő előteremtése, ezért indokoltnak tartja a visszatérítendő önerő létrehozását. Szerinte a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az uniós források felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen. Szerinte van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat.