"Az IMF-hez való visszatérés a gyengeség jele volna" - nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly októberben a Heti Válasznak. Novemberben, az Országgyűlésben pedig kijelentette: "ez a hárombetűs intézmény minden döntésünket ellenzi, ezért ellene hangoljuk a politikánkat". Pár nappal később bejelentették, a kormány az IMF-hez fordult segítségért.

Orbán Viktor miniszterelnök november 18-án, Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában közölte: "növekedési tervet tegyen le a miniszter az asztalra, és ehhez tárgyalni fog az IMF-fel is".

A kormány elővigyázatossági hitelkeretet szeretett volna, másmilyen feltételekkel, mint amilyenekben, 2008-ban állapodott meg az előző kormány és az IMF.

A hitelkérelem iránti bejelentéssel sem úszta meg azonban a kormány, hogy több hitelminősítő is leminősítse az országot. A miniszterelnök spekulációs támadásokról is beszélt, december elején pedig gyors EU/IMF-tárgyalásra számított. "Mi egy nap alatt is meg tudunk állapodni, ez a tervünk" - fogalmazott.

Az EU/IMF-tárgyalódelegáció decemberben megérkezett - majd idő előtt hazautazott. Olli Rehn biztos szóvivője azt mondta, hogy a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a jegybankot érintő törvénymódosító javaslattal. A Fidesz akkori frakcióvezetője, Lázár János szerint ezek még nem hivatalos tárgyalások voltak. Biztos volt benne, hogy januárban visszajön a delegáció. "Elmentek várni haza a Jézuskát" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke egy kiszivárgott levélben kérte a kormányt, a parlament ne fogadja el a jegybanktörvényt és a pénzügyi stabilitási törvényt. Mindkettőt elfogadta az országgyűlés úgy, hogy a jegybanktörvény több részét kifogásolta az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank, amelyek többek között a jegybank függetlenségének megsértésével érveltek. Ez a törvény volt az egyik, amely miatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen.

A törvényt először úgy módosította volna a kormány, hogy az még mindig nem kezelte az Európai Központi Bank összes kifogását. Végül pár hete zárószavazás előtt visszavonták, majd újból benyújtották a kifogásokat kezelő tervezetet, majd a törvény elfogadása után az IMF időpontot adott tárgyalások megkezdésére.

Az Európai Bizottság április végén adott zöld utat - de ehhez szükség volt a jegybanktörvény módosítására.

Fellegi Tamás korábbi tárca nélküli miniszter májusban azt mondta, a bizottság döntése elővigyázatossági keretről szól, vagyis arról, amit Magyarország kért. Elemzők az elmúlt hónapokban azt találgatták, a kormány valóban meg akar-e állapodni, vagy szándékosan húzza az időt. Orbán Viktor márciusban a kereskedelmi és iparkamara rendezvényén cáfolta az időhúzást. "Szamárság. Itt ülök az asztalnál, de ezek nem jönnek" - fogalmazott.

Bár az elmúlt hónapokban a tárgyalások előfeltételeiről többször beszélt az Európai Bizottság, a kormány azt állította, hivatalosan nem tud ezekről - mint ahogy hivatalosan arról sem tud, milyen hitelt adna az IMF. A kormány elővigyázatossági hitelkeretet szeretne, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója múlt héten bejelentette, készenléti hitelmegállapodásról tárgyalnak, amely elővigyázatossági jelleget is ölthet. Ez olyasmi, mint amit 2008-ban kapott Magyarország.

A hiteltárgyalásokat vezető Varga Mihály ezt az InfoRádiónak nem kommentálta. A HírTvnek vasárnap este azt mondta: lehet, hogy hozzá kell nyúlni az IMF hitelhez. Akkor van erre szükség, ha a különböző uniós országok miatt hektikussá váló piacokról nem kap jövőre Magyarország 5-6 milliárd eurós finanszírozási forrást - magyarázta.

Orbán Viktor hétfőn úgy fogalmazott: "Az IMF nem az ellenségünk, (...), az IMF az a mi bankunk, tagok vagyunk benne", és a kormány nem köt olyan megállapodást ami ellentétes lenne a magyar nemzetgazdaság, a magyar emberek érdekeivel.