Magyarországon az átlagos kiadások 36 százalékát fordítják lakhatásra, míg az európai átlag 25 százalék. Az otthoni étkezésre kiadott 25 százalék szintén magasabb az európai átlagnál, amely 21 százalék - derül ki az internetező fogyasztók körében végzett globális felmérésből.

Az online felmérés magyar válaszadói pénzük 8 százalékát adják ki kommunikációra (a mobiltelefontól a kábeltévéig), és annak 7 százalékát költik mindennapi közlekedésre.

A gyógyulás költségei átlagosan 4 százalékot visznek el, az otthonon kívüli étkezés, továbbá megtakarítás vagy befektetés 3-3 százalékot képvisel. Képzésre vagy tanulásra, háztartási elektromos készülékekre vagy szórakoztató elektronikára, továbbá pihenésre és szórakozásra további 2-2 százalék jut.

A havi költésekből a kedvtelésből történő utazás vagy üdülés 1,2 százalékkal részesedik Magyarországon, ami a legalacsonyabb arány a huszonnyolc vizsgált európai országban. Szintén a magyarok költik a legkevesebbet pihenésre, szórakozásra.

Ha a jelenleginél 10 százalékkal több állna rendelkezésükre, abból a magyarok átlagosan 2-2 százalékot fordítanának otthoni étkezésre, illetve megtakarítanának vagy befektetnének. Ezután a lakhatás, ruházkodás, a pihenés, illetve a szórakozás, valamint a közlekedés következne, kerekítve 1-1 százalékos említéssel.

Otthon fogyasztott élelmiszerre büdzséjükből a legkisebb arányt a svájciak és a dánok költik 21, illetve 22 százalékkal, valamint az írek és az olaszok 23-23 százalékos aránnyal.

A lakhatás általában a déli országokban - ahol keveset kell fűteni - a legolcsóbb, 19-24 százalékos aránnyal. Lakásra és a vele kapcsolatos szolgáltatásokra pénzük mindössze 22 százalékát adják ki a svédek, míg az oroszok és a svájciak 23-23 százalékát.