Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Leminősítette a három legnagyobb osztrák bankot a Moody's

Leminősítette szerdán a három legnagyobb osztrák bankcsoportot a Moody's Investors Service, elsősorban a közép-kelet-európai működési környezettel és az euróövezeti válsággal indokolva a lépést.

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja az európai és az amerikai piaci zárások után, szerdán hajnalban Londonban bejelentette, hogy a Raiffeisen Bank International (RBI) és az UniCredit Bank Austria (UBA) adósság- és betéti besorolásait egy fokozattal, az Erste Group Bank AG (Erste) hasonló osztályzatait két fokozattal rontotta.

A Raiffeisen betéti besorolása a cég listáján mostantól "A2", az önálló banki pénzügyierő-osztályzat "D plusz".

Az UniCredit ausztriai üzletágának új osztályzatai "A3/D plusz", és ugyanilyen besorolásokat kapott az Erste-csoport is.

A Moody's egy-egy osztattal visszavette az Erste és az UniCredit Bank Austria rövid távú adósbesorolásait is egyaránt "Prime-2" szintre.

A cég közölte azt is, hogy az Erste adósi/betéti besorolásaira és önálló hitelkockázati megítélésére negatív kilátás van érvényben, tekintettel a bank kevésbé diverzifikált közép-kelet-európai hálózati berendezkedésére, ami sérülékenyebbé teszi ezt a cégcsoportot az egy-egy országban bekövetkező olyan negatív fejleményekre, mint például a "kedvezőtlen és bizonytalan" működési kondíciók Romániában és Magyarországon, ahol az Erste jelentős mértékben jelen van.

A Moody's szerint a három nagy ausztriai bankcsoport visszaminősítése általánosságban is tükrözi sebezhetőségüket a fő közép-kelet-európai, illetve FÁK-térségbeli piacaik némelyikére jellemző kedvezőtlen működési kondícióktól, illetve a folytatódó euróövezeti adósságválságból eredő további sokkok növekvő kockázatától.

A hitelminősítő kiemeli azt a véleményét is, hogy bár az osztrák bankok javították tőke- és tartalékpozícióikat, veszteségelviselő kapacitásuk valamely kedvezőtlen forgatókönyv bekövetkezte esetén azonban elmarad sok már európai bankcsoportétól.

A Moody's várakozása szerint a problémás kinnlevőségek szintje a három legnagyobb osztrák bankcsoportnál az idén és hosszabb távlatban is tartósan magas marad, ami megemelt tartalékolást tesz szükségessé. Ez viszont felemésztheti e bankok tartalékolás előtt számolt eredményének jelentős részét, különösen akkor, ha mindehhez további sokkok járulnak az euróövezeti adósságválság miatt.

A hitelminősítő szerint a növekvő kockázatokat jelzi - különösen a jelenlegi volatilis, bizonytalan környezetben - a legutóbbi időszakban tapasztalt eszközminőség-romlás, beleértve a veszteségeket az osztrák bankok olyan régi piacain, mint Magyarország.

A problematikus kinnlevőségek átlagos szintje a kockázati besorolással ellátott osztrák bankok körében a legmagasabbak között van a nyugat-európai bankrendszereken belül. Az ilyen kinnlevőségek aránya a bruttó kinnlevőség-állományhoz mérve 2011 végén 11,0 százalék volt az egy évvel korábban mért 9,9 százalék után - áll a Moody's szerdai elemzésében.

A cég az utóbbi időben tömegesen minősíti le az euróövezeti bankokat.

A múlt hónap közepén a hitelminősítő például egyszerre huszonhat olasz bankot minősített le, egyebek mellett az egyre rosszabb működési kondíciókra és az ismét recessziós olasz gazdasági környezetre hivatkozva.

A Magyarországon is aktív olasz bankok közül az osztályzatrontások az Intesa Sanpaolo Spa-t, illetve az UniCredit-csoportot érintették.

Három nappal később a Moody's tizenhat spanyol bank osztályzatait rontotta le, a spanyol gazdaság gyengeségével, az egyre romló pénzügyi helyzettel, a mind több behajthatatlan hitellel indokolva a lépést. A cég kiemelte azt a véleményét is, hogy romlik a spanyol kormány képessége a bajba jutott hitelintézetek támogatására.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×