A magyar bankrendszernek a végtörlesztésből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Január közepén a végtörlesztés miatti veszteség 143 milliárd forint volt - tette hozzá.

A devizában számított lakossági hitelek törlesztését befolyásolja majd az árfolyamgát kibővítése várhatóan áprilistól, amelynek törvényi szabályozása február 16. és február vége között alakul ki - közölte Patai Mihály.

Az alaptétel az, hogy a magyar bankrendszer az elmúlt húsz évben betagozódott az európai bankrendszerbe, amit mutat az is, hogy az FHB kivételével minden nagyobb magyar bank meghatározó tulajdonosa külföldi bankház, az OTP Bank minimum 75 százaléka külföldi tulajdonban van - jelezte a bankszövetség elnöke. Az is fontos tétel, hogy a Magyarországon kihelyezett hitelek jelentős részét ezen európai bankházak forrásai biztosították, ahol a német hentes, a holland kereskedő, vagy az olasz zöldségtermelő helyezte el betéteit.

A magyar bankok tőkemegfelelési mutatójának 12 százalékos szintje igen jónak minősíthető - emelte ki az előadó, megjegyezve, hogy a bankok külső likviditása szűkül, ezért a jelenlegi hitel/betét arány 150 százalékos mértékét csökkenteni szükséges. Ennek ellenére az prognosztizálható, hogy a hitelpiacon lassú növekedés indul meg - tette hozzá.

"A bankadó nagyon fáj nekünk, ezért volt fontos a kormánnyal kötött megállapodás, amely szerint 2013-től a bankadó megfeleződik, majd ezután olyan megoldást kell találni, ahol hosszabb távon egy mérsékelt bankadóval tudunk együtt élni" - fogalmazott Patai Mihály.

Átértékelődött a kockázat, elsősorban a hitelminősítők által mért úgynevezett szuverén kockázat kategóriája, így az "öt évvel ezelőtt még például főnyereménynek számító MÁV-hitel finanszírozása" ma már másképpen fest, csakúgy, mint az önkormányzatok devizában történő hitelezése - jelezte Patai Mihály, érzékeltetve azt, hogy az EU-IMF hitel létrejötte létfontosságú Magyarország számára.