A kérelem szerint az állampapírok törlésének napja 2012. január 2., utolsó tőzsdei kereskedési napja 2011. december 30. Az ÁKK honlapján olvasható tájékoztatás szerint, az államkincstár a magyar államkötvényeket és kincstárjegyeket az MTS Hungary elektronikus és multilaterális - úgynevezett "interdealer" - kereskedési rendszer ("MTS Hungary Platform") 2012. január 2-án esedékes indítását követően erre a piacra vezeti be másodpiaci kereskedés céljából. Az MTS Hungary Platformot a befektetők a jelenlegi tőzsdei kereskedéshez hasonlóan a magyar állampapírok elsődleges forgalmazóin keresztül érhetik majd el.

Az elsődleges forgalmazói kötelező árjegyzésbe bevont magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek legjobb vételi és eladási árfolyamait, illetve hozamait, valamint az ezekből képzett referenciahozamokat, indexeket, egyéb mutatókat az ÁKK változatlan rendszerességgel továbbra is publikálni fogja, ezek alapjai azonban 2012. január 2. napjától kezdődően az MTS Hungary Platformon jegyzett árfolyamok, illetve hozamok lesznek.

Borbély László András, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: azért van erre szükség, mert a tőzsdei kereskedés alapvetően nem az állampapírokra van szabva, és az állampapírok alapkereskedése alapvetően nem a tőzsdén folyik. Csupán azért vezették be oda a forgalomban lévő állampapírokat, mert a kötelező árjegyzést, ami a refenciahozamok képzéséhez, illetve a másodpiaci forgalom segítéséhez szükséges, a tőzsdei kereskedési rendszerre írták elő.

Januártól az MTS rendszeren lesz a kereskedés, és oda írják elő a kötelező árjegyzést is a forgalmazóknak. A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy egy nemzetközileg használt rendszerről van szó, amit Olaszországban találtak ki, ahol a "rengeteg az állampapír". Lényegében az összes eurózóna tagállamban, ahol érdemi állampapírpiac van, ez a kereskedési rendszer működik a másodpiaci forgalomban, néhány nem eurózóna tagországban pedig - mint például Lengyelországban - már régóta működik.

Az ÁKK már régen kezdeményezte a forgalmazók felé ennek a kereskedési rendszernek a bevezetését - mondta Borbély László András, hozzátéve, hogy 2008-ban az MNB egy tanulmánya szintén megállapította, hogy javítana a másodpiac likviditásán, ha átállnának egy kifejezetten állampapíros kereskedési rendszerre. Az ÁKK arra számít, hogy a kifejezetten állampapírokra szabott platformon nagyobb lesz a forgalom. A tőzsdén most naponta néhány száz milliós, maximum 1-2 milliárd forintos állampapír forgalom van, a valódi forgalom a tőzsdén kívül zajlik, ott viszont nem látszanak az árak.

Mivel az államkötvények és a diszkont kincstárjegyek kereskedelmének döntő, 90 százalékot jóval meghaladó része ma már a tőzsdén kívüli (OTC) piacon folyik, az ÁKK bejelentésének nincs gyakorlati hatása a kereskedésre - mondta el Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. Ugyanakkor technikai szempontból volt szerepe a BÉT-nek. Az elsődleges állampapír kereskedők (primary dealerek) számára kötelező árjegyzési időszak volt minden nap a BÉT-en, ahol a tőzsdén jegyzett papírok legjobb vételi és eladási árait közölték, és az ÁKK ebből állította össze az aktuális hozamokat.

Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szerint sincs különösebb jelentősége annak, hogy a Budapesti Értéktőzsdéről kivezetik az állampapírokat. Elmondta: az új kereskedési platform alacsonyabb költségekkel történő kereskedést biztosít majd a résztvevő befektetőknek, az új rendszert a mostaninál jobban ismerik a külföldiek, ezért könnyebben hozzáférhetőek lesznek számukra az állampapírok. Az új kereskedési rendszertől az alacsonyabb költségek miatt nagyobb forgalmat várnak, mint amilyen az állampapírok likviditása korábban volt a BÉT rendszerében.