Egyértelműen a makrogazdasági helyzet és gazdaságpolitikai okok vezettek a magyarországi devizahitelezés kialakulásához - mondta a Magyar Bankszövetséget 1996-tól 2008-ig vezető Erdei Tamás az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okai t vizsgáló albizottsága előtt.

"A forint-támogatott hitel visszaszorulásával, ami kormányzati intézkedések után következett be, gyakorlatilag két választása volt a piacnak és a bankoknak. Az egyik, hogy teljes mértékben leáll a jelzálog-hitelezés Magyarországon, hiszen csak 20-22 százalékos kamatszint mellett lehetett volna lakáshitelt adni, ez azonban nyilvánvalóan nem lett volna piacképes. Ennek alternatívájaként alakult ki a devizahitelezés" - fogalmazott.

Nem értettük az árfolyam-kockázatot?

Vita alakult ki Erdei Tamás és Vas Imre, a bizottság fideszes alelnöke között arról, hogy az ügyfelek tisztában voltak-e az árfolyam-kockázattal. A vita végén a Bankszövetség volt elnöke úgy fogalmazott: el tudja képzelni, hogy van olyan ügyfél, aki felelőtlenül szerződött, de ez nem volt általános. Hozzátette: az elmúlt években tapasztalt árfolyamváltozás nem volt reális veszély, senki nem látta előre, de nem is fog örökké tartani, csupán átmeneti időszakról van szó.

A Bankszövetséget 2008-tól idén áprilisig vezető Felcsúti Péter egyetértett elődjével a devizahitelezés elterjedését illetően. A kockázatokat illetően pedig emlékeztetett, hogy a 2000-es években "nem volt kérdés, hogy Magyarországnak belátható időn belül csatlakoznia kell az eurózónához, és mivel közmegegyezés volt ebben a tekintetben, gyakorlatilag 5-6 éves árfolyam-kockázati időszakról beszélünk. Hiszen, ha Magyarország csatlakozott volna 2010-ben az eurózónához, akkor ma nem beszélnénk arról, hogy deviza-adósság probléma van, még a svájci frank sem jelentene olyan rettenetesen nagy problémát" - hangsúlyozta.

A bankok is követtek el hibákat

A Bankszövetséget idén áprilistól vezető Patai Mihály elismerte, hogy a bankok sok hibát követtek el, de, mint fogalmazott, "soha a magyar bankrendszer nem tett tudatosan olyat, ami ne szolgálta volna a magyar társadalom érdekeit".

Patai Mihály szerint mára a magyar bankárok tudatában vannak annak, hogy a probléma új dimenzióba került, ennek jegyében készítette el a Bankszövetség a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz múlt héten eljuttatott javaslatait a probléma orvoslására. "Óriási terheket vállalunk, felismerve azt, hogy nem csak szakmai alapon és szakmai logikát alkalmazva kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk" - mondta a Bankszövetség elnöke, aki azonban a javaslatokat nem részletezte.