A miniszterelnök ezt követően az ír fővárosban, egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar uniós elnökség a legnehezebb kérdéseket vette fel a programjára, így például a gazdasági kormányzást, az energiapolitikát, Horvátország csatlakozását, a schengeni övezet bővítését és a romastratégiát.

A befektetőkkel való tárgyalásról Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője tájékoztatta a magyar újságírókat. Orbán Viktor arról beszélt az üzletemberek előtt - ismertette Szijjártó -, hogy bár Magyarországot sikerült visszarántani a szakadék széléről, és egyre jobbak az ország gazdasági eredményei, "még mindig sok a tennivaló". A kormányfő nagyon fontos eredménynek nevezte, hogy Magyarország visszatért a piaci finanszírozásra, és már a közeljövőben csökkenti az államadósságát, amelynek mértéke a parlamenti ciklus végére 65-70 százalék között lesz.

A szóvivő tájékoztatása szerint Orbán kifejtette azt is, hogy Közép-Európa lesz az európai növekedés motorja, és így egy nagyon ígéretes terület a befektetőknek.

Az üzletemberek a tárgyaláson dicsérték a számukra nagyon fontos egyszerű magyar adórendszert és az államadósság csökkentése érdekében tett lépéseket, mert az az ország nemzetközi megítélésében komoly előrelépést jelenthet - fűzte hozzá.

Ezt követően Orbán a dublini Európai és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tartott előadást, ismertetve a magyar EU-elnökség célkitűzéseit és a magyar gazdaság helyzetét.

Mint hangsúlyozta, a magyar európai uniós elnökség a legnehezebb kérdéseket vette fel a programjára, így például a gazdasági kormányzást, az energiapolitikát, Horvátország csatlakozását, a schengeni övezet bővítését és a romastratégiát. Hozzátette, volt több olyan, előre nem látható helyzet is, amellyel a magyar elnökségnek meg kellett birkóznia, így például az észak-afrikai krízissel és a japán tragédiával. Orbán - ahogyan a hétfői budapesti COSAC-találkozón - ismét kiemelte: az Európai Uniónak döntenie kell, hogy visszalép az integráció eddig elért szintjéről - például a személyek szabad áramlásának, illetve a Balkán csatlakozásának ügyében -, vagy mélyíti az integrációt.

A magyar gazdaság helyzetéről szólva emlékeztette a résztvevőket - akik elsősorban az Nemzetközi Valutaalapról (IMF), a horvát csatlakozásról és a romakérdésről faggatták a magyar kormányfőt -, hogy Magyarország "elköszönt" az IMF-től, és visszatért a pénzügyi piacokra. A valutaalapról Orbán úgy fogalmazott: a politikai és az üzleti menedzsmentet nem szabad összekeverni, mert ha valaki az üzleti menedzsmentet rá akarja erőltetni az emberekre, felemészti a támogatást a politikai erő háta mögül, ami "politikai öngyilkossággal" egyenlő.

Az úgynevezett európaktummal kapcsolatban felidézte: főként az abban célul kitűzött adóharmonizáció miatt nem csatlakozott Magyarország a paktumhoz, az országnak ugyanis független adópolitikára van szüksége.

Horvátország EU-csatlakozásáról azt mondta, ez jelenti az európai perspektívát az egész Nyugat-Balkán számára.

A miniszterelnök megerősítette a romakérdéssel kapcsolatos azon álláspontját is, amely szerint Európának a roma közösség a tartaléka a munkaerőpiacon, így nem a bevándorlókkal kell megoldania a munkaerőhiányt.