A magyar lakosság nem ért a pénzhez - röviden így összegezhető az OECD és a Magyar Nemzeti Bank által végzett, a magyar pénzügyi kultúra fejlettségét firtató felmérés eredménye. Különösen elgondolkodtató ez a megállapítás akkor, amikor nő a munkanélküliség, és sok család nem vagy csak nehezen tudja törleszteni korábban felvett hiteleit. A jelek szerint a gazdasági-pénzügyi válság ugyan ráirányította a figyelmet a pénzügyi ismeretek fontosságára, a magyarok továbbra sem értenek és nem is érdeklődnek az ilyen témák iránt.

Sajnálatos módon a jegybanki felmérésben megkérdezettek 36 százaléka nem érdeklődik a pénzügyi világ hírei iránt, és 14 százalékuk soha nem is tájékozódik ilyen témákban. Különösen meglepőek ezek a számok annak ismeretében, hogy az emberek 47 százaléka azért fontosnak tartja a pénzügyi termékek és szolgáltatások ismeretét.

Pedig a pénzügyi alapismeretekre nagy szüksége lenne a lakosságnak, 36 százalék mondta ugyanis azt, hogy az elmúlt 12 hónapban többet költött, mint amennyit megkeresett. Ennek ellenére a megkérdezettek 52 százaléka jelezte, hogy semmiféle megtakarítással nem rendelkezik, munkahelye elvesztése esetén pedig 63 százalékuk nem tudná átvészelni az új jövedelemforrás megtalálásához átlagosan szükséges három-hat hónapot. Akinek van tartaléka, az sem a legjobb helyen fialtatja a pénzét, mert felük lakossági folyószámlán, kilenc százalékuk pedig a párnacihában parkoltatja spórolt pénzét.

Mindezek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a különféle pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat a magyarok ismerik ugyan, de nem igen használják őket. Jellemző, hogy 14 százalék állította azt, hogy semmilyen pénzügyi terméket nem használ, a legelterjedtebb szolgáltatás pedig a lakossági folyószámla volt. Ezzel szemben 15 százaléknak fogalma sincs arról, mi is az a csoportos beszedési megbízás. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a felmérésben résztvevők 77 százaléka személyesen (a bankfiókban vagy sárga csekken keresztül) intézi pénzügyeit.

Az elmúlt időszak két kiemelt fontosságú pénzügyi témájához, a magánnyugdíjpénztárakhoz és a devizahitelekhez felemás módon viszonyul a lakosság. A devizahitelek esetében a lakosság nagy rész a felmérés szerint tisztában van azzal, hogy a forintárfolyam, a hitelkamatláb, illetve az adott devizára vonatkozó kamatláb alakulása befolyásolja fizetendő törlesztő részlet nagyságát. Ám a megkérdezettek riasztóan nagy része, közel negyede továbbra sem rendelkezik semmilyen ismerettel ezen a téren.

Nem túl rózsás a helyzet a nyugdíjpénztárak esetében sem. Az emberek 22 százaléka például még soha nem nézte át a neki küldött nyugdíjpénztári tájékoztatókat. A tagok 40 százaléka nem tudta, hogy befizetéséből mennyi kerül jóváírásra egyéni számláján, 43 százalékuknak pedig fogalma sem volt arról, nyugdíjcélú megtakarítása mekkora hozamot eredményeztek.

Ilyen szomorú helyzetben fontos, hogy pénzügyi kérdések esetén kitől kérnek információt a magyarok. A legtöbben e célra a pénzügyi szolgáltatókat használják, ám arra kevesen veszik a fáradtságot, hogy több ajánlatot is meghallgassanak.

Információforrásként fontos szerepük van a rokonoknak és barátoknak is (a felmérés résztvevőinek 15 százaléka tőlük kér pénzügyi tanácsot), ám az általuk adott tippek nem mindig helyesek.

A pénzügyi válságnak azonban volt pozitív hatása is. A gondok ráirányították a figyelmet a pénzügyekre, és emiatt egyre többen kezdik megtanulni, hogyan is kell bánni a pénzzel. Nagy áttörésben egyelőre nem reménykednek a szakemberek, ám az már látszik, hogy ha lassan is, de jó irányba fejlődik a magyar lakosság pénzügyi kultúrája.