Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2009-ben 31 431 ellenőrzést végzett, ennek során 186 327 munkavállalót érintő jogsértést talált. Közülük 56 206-ot bejelentés nélkül foglalkoztattak. A feltárt fekete foglalkoztatás mintegy kétharmada alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélésekből adódott.

Az áprilistól érvényes új szabályozással, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. CLII. törvénnyel (Eftv.) ellenőrzési szempontból a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy megszűnjenek az alkalmi munkavállalói könyvvel megvalósítható és a vizsgálati tapasztalatok szerint megvalósult visszaélések, visszaszoruljon az ily módon elterjedt fekete foglalkoztatás - olvasható a penzcentrum.hu-n.

A papíralapú AM-könyv kitöltését felváltja a bejelentési kötelezettség, melyet a munkavégzés megkezdését megelőzően kell megtenni. Ez főszabály szerint azt jelenti, hogy - a növénytermesztési idénymunka kivételével - bármely rövid idejű munkavégzés esetén a jogviszony létesítését a munkáltatónak be kell jelentenie az adóhatóságnak. Így a munkaügyi felügyelő ellenőrizni tudja, hogy a munkáltató legalizálta-e a foglalkoztatást. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál is immáron lehetségessé váló elektronikus, adóhatóság felé történő bejelentés nem újdonság, ez a forma a hagyományos munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentés esetén is fennáll, és az adóhatóság információi szerint gördülékenyen működik.

A bejelentési kötelezettség mellett az ellenőrzést segíti az is, hogy a munkavállalóval munkaszerződést (ún. blankettaszerződést) kell kötni. Ez tartalmazza azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak mely formájában állapodtak meg a felek, például, hogy mezőgazdasági idénymunkáról vagy alkalmi foglalkoztatásról van-e szó.

Ha nem szükséges munkaszerződést kötni - növénytermesztési idénymunka vagy alkalmi munka esetén maximum 4 napos foglalkoztatási időtartamig - akkor egy speciális jelenléti ívet kell vezetnie a munkáltatónak (ez szigorú számadású nyomtatvány), amely az ellenőrzés számára ugyancsak alátámasztja a foglalkoztatás tényét.

Az ellenőrzés változatlanul kiemelkedően fontosnak tekinti a munkavállalók nyilatkozatát. Ebből ugyanis a szerződés vagy a jelenléti ív hiányában is kiderül az, hogy a felek esetleg az Mt. szerinti munkaviszony létesítésében állapodtak meg, de a munkáltató a kedvezőbb adózású egyszerűsített foglalkoztatásra jelentette be munkavállalóját.

A mezőgazdasági ágazatra (idénymunkára) különösen jellemző volt az AM könyvvel történő - jogsértő - foglalkoztatás, ezért e terület vizsgálata változatlan lesz, hiszen 2009-ben az összes ellenőrzés 6 százaléka esett a mezőgazdaságra, de a feketemunkások 10 százaléka ebben az ágazatban volt fellelhető.

A munkaszerződést csak akkor kell megkötni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy a foglalkoztatás egybefüggő időtartama meghaladja a 30 napot. A munkáltatónak a bejelentési kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell teljesítenie.

Az ellenőrzés ebben a körben vizsgálhatja a speciális jelenléti ív kitöltését, illetve a tárgyhót követő 12-edike után azt a tényt, hogy a munkáltató bejelentette-e az ellenőrzés időpontjában munkavégzés közben talált, illetve a jelenléti íven szereplő munkavállalókat. A munkáltatók számára további könnyebbség az is, hogy a bejelentést telefonon is megtehetik, ezen a módon egyszerre 3 munkavállaló jelenthető be.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény tételesen megjelöli azokat az előírásokat, amelyeket az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni, továbbá azokat is, amelyeket speciálisan a háztartási munka és az alkalmi foglalkoztatás kapcsán nem kell figyelembe venni (pl. az egyszerűsített foglalkoztatás körében nem irányadóak a munkaerő-kölcsönzés szabályai vagy alkalmi munkavállalásnál a munkaidő-nyilvántartás szabályai.).

A munkaügyi felügyelő főszabály szerint a jogviszony rendezettségét vizsgálja, vagyis a munkaszerződés és/vagy a jelenléti ív, valamint a bejelentés teljesítését. Ha itt jogsértést talál az eljáró felügyelő, akkor nincs mérlegelési jogköre, a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében köteles bírság kiszabásáról rendelkeznie.

A munka és pihenőidővel, illetve a munkabérrel (minimálbér, garantált bérminimum) kapcsolatos jogsértések esetén ugyancsak kötelező bírságot kiszabnia.