A magyar-amerikai nagybefektető szerint a valutauniós építmény egyértelműen hibás, mivel egy teljesen kifejlett valutarendszerben nemcsak központi bankra, de kincstárra - pénzügyminisztériumra - is szükség van.

Az euróövezet tagjai a közös jegybankot megalkották, ám arra nem voltak hajlandók, hogy az állampolgárok adóztatásának jogát átadják egy szintén közös hatóságnak. Ha azonban a pénzügyi rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti, a jegybank tud likviditást nyújtani, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos problémákat azonban csak a kincstár képes kezelni. Ez jól ismert tény, és mindazok számára is világosnak kellett volna lennie, aki részesei voltak az euró létrehozásának - írta Soros György a londoni gazdasági napilapban.

A Soros Fund Management befektetési társaság elnöke felidézi Ottmar Issingnek, az euróövezeti jegybank volt igazgatósági tagjának minapi, szintén a Financial Timesban megjelent cikkét, amelyben Issing elismeri, hogy a pénzügyi unió megteremtése politikai unió nélkül olyan, mintha a szekeret fognák a ló elé.

Soros szerint az EU egészét is úgy hozták létre, hogy a szekeret kötötték a ló elé: korlátozott, de politikailag megvalósítható célokat és menetrendeket tűztek ki, jól tudván, hogy ezek nem elégségesek, és idővel újabb intézkedések válnak szükségessé. Több okból is azonban a folyamat fokozatosan leállt, és az EU jelenlegi formájában jórészt "befagyott" - írja Soros György.

A cikk szerint ugyanez vonatkozik az euróra is. A 2008-as krach, amikor a tagországoknak önállóan kellett bankrendszereik megmentésére sietniük, megmutatta a hiányosságokat, amelyek a görög adósságválsággal csúcsosodtak ki. Ha a tagállamok képtelenek lesznek továbblépni, az euró széthullhat - fogalmaz Soros György.

A nagybefektető szerint a piacokat nem győzte meg a fokozatos görög hiánycsökkentésre kidolgozott terv, és a görög államkötvények kockázati prémiuma továbbra is 3 százalékpont körül mozog, ami éppen az euróövezeti tagság előnyeinek zömétől fosztja meg Görögországot.

Ha ez így folytatódik, valós a veszély, hogy Görögország nem tudja kirángatni magát a bajból, bármit tesz is. A további költségvetési kiadáscsökkentések csak még tovább nyomják a gazdasági aktivitást, csökkentve az adóbevételeket és növelve a bruttó nemzeti termékhez (GNP) mért adósságrátát. Éppen e veszély miatt a kockázati felárak nem fognak visszatérni korábbi szintjükre külső segítség nélkül - áll Soros György írásában.

Soros szerint a leghatékonyabb megoldás a közösen kibocsátott, egyénenként garantált eurókötvény lenne, a lejáró görög adósság például 75 százalékának refinanszírozására, azzal a feltétellel, hogy Görögország teljesíti a kitűzött célokat. Ez jelentősen csökkentené a finanszírozási költségeket, és egyenértékű lenne azzal, mintha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítana feltételes hiteleket, részletekben - írta az üzletember.

Soros már pontosan egy éve, tavaly februárban is azt javasolta a Financial Times által akkor közölt cikkében, hogy euróövezeti szintű közös államkötvény-piacot kell létrehozni, mert a jelenlegi, tagállami széttöredezettségű adósságpiaci elrendezés - ahogy a válság is megmutatta - súlyos problémák forrása. A nagybefektető a tavalyi cikkben is az euróövezet "szerkezeti hiányosságának" nevezte, hogy van közös jegybank, de nincs központi kincstár, és a bankrendszer felügyeletét is meghagyták tagállami szinten.

Hétfőn megjelent újabb cikkében Soros György azonban azt írta, hogy a közös kötvénykibocsátás jelenleg politikailag lehetetlen, mivel Németország eltökélten visszautasítja, hogy a pazarló társállamok "mély zsebeként" szolgáljon.

Így hevenyészett megoldásokat kell találni. Az ilyen megoldások elégségesek lennének Görögország számára, de itt van Spanyolország, Olaszország, Portugália és Írország is, amelyek együtt már túl nagyok ahhoz, hogy az euróövezet ilyen módon megsegíthesse őket.

Ha Görögországot sikerül is megmenteni, akkor is kérdéses marad az euró jövője. Egyértelmű, hogy mire van szükség: a jelenleginél mélyrehatóbb figyelő és intézményi rendszerre a feltételes segítségnyújtás érdekében, és kívánatos lenne egy jól szervezett, euróövezeti szintű kötvénypiac is. Kérdés, hogy meg lehet-e teremteni a politikai akaratot e lépésekhez - fejezi be írását Soros György.

A görög kormányfő azonban a hétvégén Londonban többször is egyértelműen kijelentette, hogy Görögország nem kér pénzügyi segítséget az EU-tól államháztartási és adóssággondjainak megoldásához. Jeórjiosz Papandreu a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában azt mondta: a görög kormánynak nem pénzügyi, hanem politikai támogatásra van szüksége. Emellett időre, hogy bemutathassa: azokat az intézkedéseket, amelyeket bejelentett, végre is hajtja, és így ismét hitelessé válhat.

Papandreu már vasárnapi nyilatkozata előtt, a "Haladó kormányzás" című - a brit Munkáspárt és több nagy külföldi balközép párt vezetőinek, illetve nemzetközi intézmények szakértőinek részvételével összehívott - pénteki londoni értekezleten is kijelentette: téves feltételezés, hogy Görögország olyan pénzügyi segélyben reménykedik, amilyent a bankok is kaptak.

"Mi nem kérünk pénzügyi segítséget, nem kérünk pénzt más országoktól ... a görög kormány minden szükséges intézkedést megtesz az általa kitűzött költségvetési hiánycsökkentési célok elérésére" - mondta a görög miniszterelnök.