A január 1-jén életbe lépett vagyonadóról szóló törvény szerint ingatlanadót kell fizetni, amelyet lakásonként, házanként kell számolni. Az első ingatlan 30 millió forintig adómentes, a második már csak 15 millió forintig, míg a harmadik ingatlanért minden esetben adót kell fizetni.

Márpedig a lízingcégek biztos, hogy több ingatlannal rendelkeznek, így őket minden lakásuk után terheli az adó. Kérdés persze, hogy ezt továbbhárítják-e a lízingelőkre.

Az RSM-DTM adótanácsadója szerint, ha megtehetik, akkor továbbhárítják. Akkor tehetik meg, ha erre a megkötött lízingszerződés módot ad. Ilyenkor pedig igen rosszul járnak a lízingbe vevők, hiszen lehetséges, hogy olyan lakásban laknak, amely kevesebbet ér 30 millió forintnál.

Ilyen esetben, ha saját nevükön lenne az ingatlan - ha hitelből fizetik, és nem lízingelik, akkor azonnal tulajdonossá válnak, míg a lízingelésnél ez csak a futamidő után, a lízingszerződés lejártakor történhet meg - nem kellene adót fizetniük, de mivel az adó megállapításnál a tulajdonos, azaz a lízingcég tulajdonait veszi alapul az adóhatóság, semmiféle mentességet nem kapnak alóla.

Szintén hátrányosan érinti az ingatlanadó azokat a beruházókat, akik nem tudnak minden lakáson túladni. Ez szokványos, az új építésű ingatlanoknak 5-10 százaléka az építtető nyakán marad. Az adót azon lakások után kell megfizetni, amelyek az adott évben január 1-jén rendelkeznek használatbavételi engedéllyel.

A tavaly, az év vége felé elkészült lakásokra a legtöbb beruházó csak 2010 januárjában kérte ezt meg, ezzel elérte, hogy az idei évben nem terheli az ingatlanadó azt. Rosszul járnak azonban azok, akik egyes lakásokon már évek óta nem tudnak túladni.