Az OECD szerint a válság rámutatott arra, hogy mennyire fontos a diverzifikáció, a kockázatok csökkentésében a származtatott termékek aktív használata, valamint a portfólió arányainak elmozdítása az alternatív eszközök felé - írja a portfolio.hu.

A válság hihetetlen csapást mért a nyugdíjalapokra, az OECD adatai alapján az intézményeknél kezelt vagyon 5 400 milliárd dollárral esett vissza 2008-ban, azonban az első féléves adatok azt mutatják, hogy ebből 1 500 milliárd dollárt sikerült visszahozni. A tavalyi évben a nominális hozamok súlyozott átlaga -21,4 százalék volt, reál értelemben ez közel 25 százalékos veszteséget jelentett, ami gyakorlatilag megegyezett a hazai nyugdíjpénztárak növekedési portfóliójának veszteségével.

A történelmi magasságokban található kockázatkerülés viszont az elmúlt hónapokban konszolidálódott, a kockázatvállalási hajlandóság emelkedése pedig felrobbantotta többek között a részvények árfolyamát. Az OECD-nél egyelőre csak az első féléves adatok érhetők el a nyugdíjalapokról, azonban a harmadik negyedéves piaci körülményeket ismerve még szebb lehet a kép. Az első féléves hozamok súlyozott átlaga 3,5 százalék volt a június végi helyzetnek megfelelően, a mérték azért lehet némileg megtévesztő, hiszen március elejéig még veszteséget hoztak az alapok, és ezt kellett ledolgozniuk egy negyedév alatt.

A kedvező hírek ellenére még messze vagyunk a veszteségek teljes visszapótlásától, június közepén például a kezelt vagyon 14 százalékkal maradt el a 2007 végi adatokhoz képest.

Az OECD szakértői mindeközben arra felhívják a figyelmet, hogy a túlzott összpontosítás a rövid távú hozamokra káros lehet, hiszen az nem mutat semmit a szektor valós képességeiről, így például, hogy mennyire lesznek képesek megfelelő nyugdíjat szolgáltatni. A tavalyi veszteségeket látva viszont teljesen egyértelmű, hogy szeretnék látni az emberek, hogy mit hoztak az alapok.

A válságnak nem csak káros hatásai voltak

A válság a portfóliók szerkezetét is megváltoztatta, az igazi vesztesek pedig a részvények voltak. A részvények értékvesztése közvetlenül hatott a nyugdíjalapok vagyonára, a legnagyobb veszteségeket pedig azok az alapok szenvedték el, ahol a részvényarány meghaladta a portfólió 33 százalékát. Érthető módon a legnagyobb részvényaránnyal jellemezhető alapok részvényaránya csökkent a legjobban. Például míg 2007 végén Írországban 66 százalék, Amerikában 57 százalék volt a részvényarány, addig 2008 végére ez az arány rendre 52 százalékra és 46 százalékra mérséklődött.

A szakértők szerint persze a portfólió arányainak megváltozásáért a fő felelős az eszközkategóriánként eltérő relatív teljesítmény volt, hiszen minden egyéb körülmény változatlansága esetén, ha egyes eszközök jobban vagy rosszabbul teljesítenek, akkor azoknak a részaránya nő illetve csökken a többi eszközkategória kárára vagy előnyére. Az OECD szerint viszont emellett a stratégiai eszközallokáció is megváltozott, főleg igaz ez az angol és holland nyugdíjalapokra. A tagok részéről is megfigyelhető volt a válság miatt portfólió váltási hajlam - ahol ez engedélyezett volt -, azonban ez moderált szinten maradt, az OECD szerint 10 százalék alatt maradt az összes tagra vetítve.

A válságnak azonban pozitív hatásai is voltak a szakértők szerint, hiszen például most döbbenhettünk rá a diverzifikáció fontossága. Az OECD három területre hívja fel a figyelmet: először a részvények esetében nagyon is hasznos a diverzifikáció, másodszor az eszközök és kötelezettségek kockázatainak csökkentésére érdemes származtatott termékeket használni, végül, de nem utolsó sorban az alternatív eszközkategóriák is szükségszerűek (például a magántőke, a fedezeti alapok és az infrastrukturális befektetések).