Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Budapest Klub: a válság a megújuló energiára fordíthatja a figyelmet

Az államnak a lakosságot a megújuló energia használatára kell ösztönöznie - véli a Budapest Klub elnöke. László Ervin professzor az InfoRádiónak azt mondta: a mostani gazdasági krízis arra hívja fel a figyelmet, hogy mi a következménye annak, amikor a bankok felelőtlenül hajszolják a pénzt és a profitot.

Olyan energiát kell használni, ami évmilliárdok múltán is rendelkezésünkre fog állni - mondta az InfoRádiónak a Budapest Klub elnöke, László Ervin. A megújuló energia ára pedig attól függ, hogy mennyien kérik, milyen igény van rá, mennyien használják - vélekedett a professzor, utalva annak jelenlegi magas árára.

Leszögezte: a megújuló energia használatának elősegítésében az államnak is nagy szerepe van, nem hiába támogatja az Európai Unió is. Az ilyen források hasznára a gazdasági válság is felhívja a figyelmet - vélekedett az elnök.

László Ervin szerint válság azért van, mert a bankemberek és a befektetők úgy gondolták, hogy vég nélkül gyűjthetik a fedezet nélküli vagyonokat, figyelem nélkül mások érdekére. Ezért nem vezet sikerre, ha úgy próbálják megoldani a válságot, hogy több pénzt nyomnak a bankokba. Ez olyan, mint amikor a lázas embert hideg vizes lepedővel borogatják - szemléltette a professzor.

Az 1993-ban megakalult Budapest Klub tagjai 1996-ban írták alá a Planetáris Tudat Kiáltványát, amely "összefoglalja mindazt, amit a mai embernek - származásra, vallásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül - meg kell tennie azért, hogy veszélyben lévő világunk emberhez méltó és megtartható legyen". A szerveződés a sorai közt tudhatja a dalai lámát, Peter Gabrielt, Milos Formant, Elie Wieselt, Mihail Gorbacsovot, Edgar Mitchellt, Václav Havelt és Göncz Árpádot is.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×