Németországban öröklakásra, ház- illetve földtulajdonra vetnek ki ingatlanadót, amely a községek bevételét gyarapítja. Az ingatlanadót nem a forgalmi ár, hanem egy előre meghatározott egységár alapján állapítják meg.

A községi, illetve városi adóhivatalok megkülönböztetést tesznek mezőgazdasági területek és lakóházak, valamint az épület körüli kertek ingatlanadója között.

A mezőgazdasági termőterület, továbbá erdők után 6 százalék az ingatlanadó, míg olyan öröklakások, valamint családi házak esetében, amelyek értéke nem lépi túl a 38.346 eurót, 2,6 százalék, az ennél drágább épületek esetében pedig 3,5 százalék ingatlanadót vetnek ki.

Az épületek és földterületek értékét a legutóbb, ez esetben 1997-ben megállapított úgynevezett egységár alapján határozzák meg, ami lényegesen alacsonyabb az igencsak változó forgalmi árnál.

Részletben is befizethető

Az ingatlanadót lehet évente egy összegben átutalni, de - kétoldalú megállapodás esetén - három havonként is át lehet utalni.

Ennek ellenére eladás esetén a teljes ingatlanadót az eladás évében még teljes egészében az eredeti tulajdonosra vetik ki, akinek aztán a vevővel kell egyezkednie az összeg arányos elosztásáról, ami nem egyszer súlyos vitákká, sőt, bírósági üggyé fajul

Az ingatlanadó az iparűzési adó mellett a települések egyik legfontosabb anyagi bevétele.Törve-zúzva tiltakoztak ellene

Nagy-Britanniában 1993 óta gyűjtik be az önkormányzatok a községi ingatlanadót az általuk felbecsült érték alapján. Ez minden ingatlanra vonatkozik, és összegét az önkormányzat évente állapítja meg. Az ingatlantulajdonos vagy bérlő jövedelmi viszonyait nem veszik figyelembe.

A községi ingatlanadó bevezetéséről Thatcher asszony konzervatív kormánya hozott határozatot 1990-ben.

Kétszázezer tüntető vonult emiatt 1990. március 31-én a London szívében lévő Trafalgar térre, s mivel ezekhez a nemzetközi anarchista csoportok verekedő-brigádjai is csatlakoztak, a tömeggyűlés hajnali háromig tartó rendbontássá fajult.

Luxusüzletek kirakatait zúzták be, autókat borítottak fel, csatát vívtak a rendőrökkel. A polgári engedetlenség kirívóan nagyméretű megnyilvánulása volt ez.

Végül lecsendesedett a város és az adót idővel bevezették.

Évről-évre egyre magasabb

Az adót az önkormányzat ingatlanszakértői becslése alapján vetik ki, a családi házat vagy a lakást értéke szerint nyolc sáv valamelyikébe sorolják.

A becslést több éves szünetekkel, időszakonként megismétlik. Ha az ingatlan korszerűsítés, komfortosítás vagy hozzáépítés folytán értékesebb lett, az adót emelik. Lehetséges az összeg évi tíz, kamatmentes részletben történő törlesztése.

Általános jelenség, hogy ez az adóféleség évről évre emelkedik, bár ha az önkormányzati választás során a helyi vezetésben ellenzéki többség alakul ki, gyakori a községi adó befagyasztása, vagy éppenséggel csökkentése, azzal az indoklással, hogy az előző önkormányzat a rossz gazdálkodása miatt szabott magas adót, ezentúl másképp lesz.

Helyi célokra költik

A községi ingatlanadóból fedezik az önkormányzatok költségvetésük mintegy 25 százalékát, a többi pénzt központi alapból kapják.

A befolyó összeget a közoktatásra, a rendőrség fenntartására, köztisztaságra, szemétgyűjtésre, útépítésre és karbantartásra valamint szociális szolgáltatásokra költik.

Ha egy házban vagy lakásban egyedül él valaki, az 25 százalékos engedményt kap. Nem kell fizetniük a községi adót a nagybetegeknek, a diákoknak és a munkanélkülieknek.

Nem vetik ki az üresen álló ingatlanokra. Az összeg egyébként magas: átlagban évi ezer font.