Infostart.hu
eur:
363.03
usd:
311.38
bux:
152346.75
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

A kormány adócsalónak tartja a fél országot?

Az Országgyűlés elfogadta a kormány adóprogramját, a törvénycsomag számos ponton érinti a társadalombiztosítás eddigi szabályait, és növeli a járulékterheket.

Szeptembertől emelkednek egyes járulékok, duplájára nő a járulékalap, azaz - alapesetben - a mostani kétszeresét kell fizetni a minimálbéren bejelentett munkavállalók után.

Jelenleg a munkaadók 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ebből 18 százalék a nyugdíj, 11 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék. A múlt év végén még arról döntött a kormány - és a parlament törvénybe is foglalta -, hogy 2007-től a tb-járulék 26 százalékra csökken.

Ehelyett marad a 29 százalék, sőt a munkavállalók által fizetett terhek még nőnek is. A biztosítottak a fizetésükből jelenleg 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Ez szeptembertől 6-ra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.

Duplázódó járulékalap

A munkaviszonyban vagy bármilyen közszolgálati jogviszonyban dolgozók foglalkoztatója a 29 százalékos tb-járulékot szeptembertől legalább havi 125 ezer forint, azaz a minimálbér duplája után kell megfizetnie.

Amennyiben az alkalmazott jövedelme ennél kisebb, úgy a munkaadó ezt bejelentheti az adóhatóságnak, és akkor a bejelentett kisebb jövedelem után kell a járulékot fizetni. Ha a munkaadó nem jelzi ezt az adóhatóság felé, akkor a munkavállalót terhelő járulék-többletet neki kell fizetnie.

Ugyanez a szabály érvényes a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaira - a betéti társaságnál a beltagokra -, illetve az egyéni vállalkozókra is.

Amennyiben a jövedelem kisebb 125 ezer forintnál, úgy itt is a bejelentés után lehet a tényleges jövedelem után járulékot fizetni, de a minimálbér után mindenképpen kötelező.

Alkotmánybírósághoz fordulhat a VOSZ

Érdekképviseleti szervezetek, többi között a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már a múlt héten tiltakozott a törvénymódosítás ellen.

Demján Sándor, a szervezet elnöke akkor úgy fogalmazott: a dupla minimálbér szabályainak kidolgozásával a kormány kollektív bűnösséggel vádolta meg a vállalkozókat.

"Szeretnénk, ha a kollektív bűnösség vélelme nem állna fenn, mint a tavalyi áfa-visszaigénylések visszatartásánál. Nem értjük, hogy a politika miért nem tanult abból az esetből. Milyen alapon merik kijelenteni, hogy a minimálbér kétszeres járulékát lehet fizetni, mert ennyit csalnak a vállalkozók?" - tette fel a kérdést Demján Sándor.

A VOSZ a múlt héten úgy döntött: a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×