Infostart.hu
eur:
386.55
usd:
331.75
bux:
120625.64
2026. január 14. szerda Bódog

A kormány adócsalónak tartja a fél országot?

Az Országgyűlés elfogadta a kormány adóprogramját, a törvénycsomag számos ponton érinti a társadalombiztosítás eddigi szabályait, és növeli a járulékterheket.

Szeptembertől emelkednek egyes járulékok, duplájára nő a járulékalap, azaz - alapesetben - a mostani kétszeresét kell fizetni a minimálbéren bejelentett munkavállalók után.

Jelenleg a munkaadók 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ebből 18 százalék a nyugdíj, 11 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék. A múlt év végén még arról döntött a kormány - és a parlament törvénybe is foglalta -, hogy 2007-től a tb-járulék 26 százalékra csökken.

Ehelyett marad a 29 százalék, sőt a munkavállalók által fizetett terhek még nőnek is. A biztosítottak a fizetésükből jelenleg 4 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Ez szeptembertől 6-ra, januártól pedig 7 százalékra emelkedik.

Duplázódó járulékalap

A munkaviszonyban vagy bármilyen közszolgálati jogviszonyban dolgozók foglalkoztatója a 29 százalékos tb-járulékot szeptembertől legalább havi 125 ezer forint, azaz a minimálbér duplája után kell megfizetnie.

Amennyiben az alkalmazott jövedelme ennél kisebb, úgy a munkaadó ezt bejelentheti az adóhatóságnak, és akkor a bejelentett kisebb jövedelem után kell a járulékot fizetni. Ha a munkaadó nem jelzi ezt az adóhatóság felé, akkor a munkavállalót terhelő járulék-többletet neki kell fizetnie.

Ugyanez a szabály érvényes a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaira - a betéti társaságnál a beltagokra -, illetve az egyéni vállalkozókra is.

Amennyiben a jövedelem kisebb 125 ezer forintnál, úgy itt is a bejelentés után lehet a tényleges jövedelem után járulékot fizetni, de a minimálbér után mindenképpen kötelező.

Alkotmánybírósághoz fordulhat a VOSZ

Érdekképviseleti szervezetek, többi között a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már a múlt héten tiltakozott a törvénymódosítás ellen.

Demján Sándor, a szervezet elnöke akkor úgy fogalmazott: a dupla minimálbér szabályainak kidolgozásával a kormány kollektív bűnösséggel vádolta meg a vállalkozókat.

"Szeretnénk, ha a kollektív bűnösség vélelme nem állna fenn, mint a tavalyi áfa-visszaigénylések visszatartásánál. Nem értjük, hogy a politika miért nem tanult abból az esetből. Milyen alapon merik kijelenteni, hogy a minimálbér kétszeres járulékát lehet fizetni, mert ennyit csalnak a vállalkozók?" - tette fel a kérdést Demján Sándor.

A VOSZ a múlt héten úgy döntött: a törvény elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×