A londoni székhelyű, de Hollandiában bejegyzett Mittal Steel januárban tette meg első, akkor még csak 18,3 milliárd eurós ajánlatát az Arcelorra, amelyet már akkor is berzenkedve fogadott Spanyolország, Franciaország és Luxemburg is, amely hivatalosan az Arcelor otthona.

Az Arcelor az ingadozó spanyol és francia acélipar maradványaiból épült cég, amely csak Spanyolországban több mint 15 ezer embert foglalkoztat. A franciák és spanyolok elsősorban azért ellenzik az ügyletet, mert féltik az európai munkahelyeket.

Lakshmi Mittal nemrég még magasabbra tette a lécet, immár 21 milliárd eurót kínál a cégért, készpénzben és Mittal részvényekben.
Az Arcelor ma azzal, az elemzők szerint jól kiszámított lépéssel lepte meg a piacot, hogy a korábbi, részvényenkénti egy euró 20 centes osztalékot egy euró 85 centre emeli, és amennyiben meghiúsul Mittal terve, további ötmilliárd eurót oszt ki a részvényeseknek.

Ezzel a lépéssel a Mittal-ajánlat készpénz-része sokkal kevésbé csábító.

Az indiai Mittal, a világ legnagyobb acélbirodalmának tulajdonosa viszont azt mondja: a két cég fúziója évi egymilliárd eurónyi költségcsökkentést hozhat a szinergiák révén, ráadásul az első felvásárlási ajánlat óta 36 százalékkal nőtt az Arcelor részvényeinek árfolyama.

Hogy tovább nehezítse a Mittal dolgát, az Arcelor egy önálló alapítványnak adta át kanadai cége, a Dofasco feletti rendelkezés jogát.

Az indiai ugyanis már megállapodott a német Thyssen-Krupp csoporttal, hogy eladja nekik a Dofascot, ha megvette az Arcelort.

Luxemburg törvényhozása - az országnak közel hat százalékos részesedése van az Arcelorban - pedig rövidesen szavaz arról a törvénytervezetről, amely ugyancsak a Mittal tulajdonszerzését hivatott megnehezíteni. Az új fúziós törvény kimondaná, hogy két felvásárlási ajánlat között legalább tizenkét hónapnak kell eltelnie.
Ez viszont gyakorlatilag lehetetlenné tenné, hogy a Mittal ismét emelje a jelenleg 21 milliárd eurós tétet.