A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kutatása szerint a magyar egyetemisták túlnyomó többsége magas szintű stresszt él meg az egyetemi évek alatt. A válaszadók csaknem 90 százaléka ötös skálán 3-asnál magasabb szintű stresszt jelölt meg. Mindez ráadásul nemcsak a közérzetükre, hanem tanulmányi előmenetelükre is hatással van: 88 százalék úgy nyilatkozott, hogy lelkiállapota hátráltatta a tanulmányait. A stressz mellé gyakran társul megélhetési nehézség, magánéleti probléma vagy lakhatási bizonytalanság.

A HÖOK sajtófőnöke az InfoRádióban elmondta: elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan hatott az egyetemisták mentális egészségére a tanulmányi nyomás amióta felsőoktatási intézménybe járnak, valamint arra, hogy milyen segítségek érhetők el számukra a gondok, problémák kezelésére. Budai Marcell szerint egy bizonyos szintig elkerülhetetlen dolog, hogy az egyetemi lét, az elvárások, a vizsgák és a számonkérések fokozottabb terhelést rónak a hallgatókra. Az viszont nem mindegy, hogy ez mekkora mértékű, mint ahogy az sem, hogy az érintett fiatalok környezetében van-e olyan személy vagy társaság, amely átsegíti őket a nehézségeken.

A legtöbb hazai egyetemen valamilyen formában biztosítanak ingyenesen igénybe vehető tanácsadást, melyet jellemzően pszichológusok végeznek. A sajtófőnök szerint ugyanakkor nagy probléma, ha például egy 20 ezer fős intézményre csak három tanácsadó jut, akikből adott esetben ketten félállásban dolgoznak az egyetemen. Hatékony tanácsadást így nem lehet végezni. Budai Marcell aggályosnak tartja, hogy

bár a hazai intézmények többsége meghirdeti az ingyenesen elérhető pszichológiai tanácsadást, sok helyen alig van szakember ennek a feladatnak az ellátására, így a gyakorlatban csak kevés hallgató juthat be egy-egy ilyen beszélgetésre.

A felmérés résztvevőinek csaknem 95 százaléka válaszolta azt, hogy előfordult már vele, hogy valamilyen módon hátráltatta a tanulmányait a rossz lelki vagy érzelmi állapota, illetve a megkérdezett hallgatóknak több mint fele érez rendszeresen stresszt a tanulmányaival kapcsolatban. Budai Marcell úgy véli, ezek aggasztó számok, amelyeknek komoly negatív hatásai vannak.

A leggyakoribb stresszforrás – a válaszadók több mint 80 százalékánál – a tanulmányi elvárásokból fakadó nyomás, amely azonban ritkán jelentkezik önmagában. A további sorrend a következő: magánélet, megélhetés, lakhatási szorongások.

A HÖOK a legfontosabb teendőnek azt tartja, hogy a felsőoktatási intézmények alkalmazzanak több pszichológust és tanácsadót. Budai Marcell kiemelte: a HÖOK Jövőkép 2024 program a problémák megoldására jött létre. Egyik lehetséges megoldásnak azt gondolják, hogy az egyetemek kapjanak külön anyagi támogatást megfelelő számú tanácsadó felvételére, a másik opció pedig szerintük az lehet, ha ingyenesen látogatható központokat alakítanának ki a klinikumokkal együttműködve.

Budai Marcell végül elmondta: a mentális egészséggel kapcsolatos problémák is bekerülnek a hallgatói népszavazás pontjai közé, és a tanulók véleményének megkérdezésével fény derül arra, hogy mennyire határozza meg az életüket ez a problémakör.