Az intézet azon óceáni mérési adataira alapozta következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy az európai hőhullámok olyan hőfelhalmozódás után következnek be, amely az Atlanti-óceán északi részén alakul ki és nagyjából három évig tart. Ez a jelenség teszi lehetővé a szakértők számára azt, hogy akár hároméves időtávon is előrejelezhessék a kivételesen melegnek ígérkező nyarakat.

A Hamburgi Egyetem kutatói azt az MPI-M-ben kifejlesztett klímaelemzési modellt használták, amelyet az európai éghajlat 1962 és 2022 közötti időszakának az előrejelzéseire, azok kiszámítására és elemzésére használtak. Ezen elemzések között vannak azok is, amelyek az Atlanti-óceán északi részén kialakuló hőfelhalmozódás és az extrém hőség közötti kapcsolatot mutatják ki.

A legfrissebben megfigyelt időszak lezárása után elkészült, majd a Geophysical Research Letters folyóiratban bemutatott értékelés szerint a hőfelhalmozódás ismét növekszik, ami arra utal, hogy

Európa kivételesen forró nyarat tapasztalhat meg 2025-ben.

Az MPI-M kutatói ezzel kapcsolatban azt emelik ki a tanulmányban, hogy a szélsőséges időjárás előrejelzése létfontosságú az emberi egészség védelme és a hőség okozta károk korlátozása szempontjából.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest megduplázódott Európában a hőhullámok gyakorisága, és a jelenleg mintegy tízévente jelentkező, rendkívül forró nyarak az évszázad végére szinte minden évben előfordulhatnak.

Európában 2003-ban jegyezték fel az egyik legszélsőségesebb nyarat, amikor a kontinens számos országában tapasztaltak vízhiányt és terméskiesést, a halálozási arány pedig emelkedett – emlékeztetett az intézet.

A mérésekből az is kiderült hogy a világ óceánjain, köztük az Atlanti-óceán északi részén is kivételesen magas hőmérsékleteket regisztráltak az elmúlt években. A klímaszakértők az adatokból arra következtetnek, hogy ez a felmelegedés messze meghaladja a természetes ingadozásokat, és hangsúlyozzák, hogy véleményük szerint az emberi tevékenység okozza a változást.