A nátriumbevitel csökkentésének és a szívelégtelenségnek kapcsolatát vizsgáló, eddigi legnagyobb randomizált klinikai vizsgálat eredményeit a hétvégén ismertették a MedicalXpress cikke szerint.

Az eredmények vegyesek: a sóbevitel csökkentése nem vezetett kevesebb sürgősségi látogatáshoz, kórházi kezeléshez vagy halálesethez a szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében, a kutatók azonban javulást tapasztaltak az olyan tünetekben, mint a duzzanat, a fáradtság és a köhögés, valamint az általános életminőség javulását regisztrálták.

"Nem tudunk általános ajánlást megfogalmazni minden beteg számára, és azt mondani, hogy a nátriumbevitel korlátozása csökkenteni fogja a halálozás vagy a kórházba kerülés esélyét, de azt nyugodtan mondhatom, hogy összességében javíthatja az emberek életminőségét" - mondta a kutatás vezető szerzője, Justin Ezekowitz, az Albertai Egyetem Orvosi és Fogorvosi Karának professzora.

A kutatók 806 beteget követtek nyomon 26 egészségügyi központban Kanadában, az Egyesült Államokban, Kolumbiában, Chilében, Mexikóban és Új-Zélandon.

Mindannyian szívelégtelenségben szenvedtek:

a vizsgálatban résztvevők felét véletlenszerűen a szokásos ellátásban részesítették, míg a többiek táplálkozási tanácsadást kaptak arról, hogyan csökkenthetik sófogyasztásukat.

A csomagolt ételek sósak

A táplálkozási tanácsadással kiegészített terápiában részesülők dietetikus által összeállított menüjavaslatokat kaptak a saját élőhelyükről származó élelmiszerek felhasználásával, illetve arra ösztönözték őket, hogy só hozzáadása nélkül főzzenek és kerüljék a magas sótartalmú összetevőket. A legtöbb nátrium a feldolgozott élelmiszerekben vagy az éttermi ételekben van elrejtve.

"A dietetikusoktól tanultam azt az általános szabályt, hogy bármi, ami zacskóban, dobozban vagy konzervdobozban van, általában több sót tartalmaz, mint gondolnánk" - mondta Ezekowitz.

A nátriumbeviteli célérték napi 1500 milligramm volt, vagyis körülbelül kétharmad teáskanál sónak felel meg.

A vizsgálat előtt a betegek átlagosan 2217 milligrammot fogyasztottak naponta, vagyis közel egy teáskanálnyit. A vizsgálat egy éve után a szokásos ellátást nyújtó csoport átlagosan 2072 milligramm nátriumot fogyasztott naponta, míg azok, akik táplálkozási tanácsadásban részesültek, 1658 milligrammot.

Több tünet javult

A kutatók összehasonlították a bármilyen okból bekövetkező halálozás, a szív- és érrendszeri betegség miatti kórházi kezelés és sürgősségi osztályon tett látogatások arányát a két vizsgálati csoportban, de statisztikailag nem találtak szignifikáns különbséget.

Az alacsony nátriumtartalmú étrendet követő csoport esetében azonban következetes javulást találtak három különböző életminőség-értékelő eszköz, valamint a szívelégtelenség súlyosságának mérőszáma alapján.

Kevesebb az ödémásodás, köhögés és fáradékonyság

azok esetében, akik kevesebb sót fogyasztottak, és az ő életminőségük összességében is magasabb volt.

A kutatócsoport további kutatásokat fog végezni annak érdekében, hogy elkülönítsen egy markert azon betegek vérében, akiknek a legtöbb hasznot hozta az alacsony nátriumtartalmú étrend, azzal a céllal, hogy a jövőben célzottabb, egyéni diétás recepteket tudjanak adni.

A kutatók két és öt év múlva is nyomon fogják követni az érintett pácienseket, hogy megállapítsák, hosszú távon további előnyökkel jár-e a diéta.