A Bakonyban Bakonykútiból indulva a vadregényes Burok-völgyet járhatják be. Útközben megnézhetik a Rózsa Sándor-barlangot. A különleges klímájú, magas páratartalmú Burok-völgyet nem a víz hozta létre, hanem hasadással keletkezett. Készüljenek arra, hogy sokszor kidőlt fákon kell átlépniük, ezen a területen ugyanis igazi őserdőt találnak, aminek életébe - nagyon helyesen - nem avatkozik be az ember.

A Balaton-parti Gyenesdiásról a Festetics-kilátóhoz kapaszkodhatnak fel, utána pedig a Pető-hegy tetején álló Berzsenyi-kilátó, végül a bányakiállítás és a Vadleány-barlang érintésével juthatnak vissza a kiindulási pontjukra. A Vadleány-barlang vagy Vadlán-lik nevének eredete nem ismert, de érdekesség, hogy ilyen nevű barlangból négy is van Magyarországon. Az egyik legenda szerint a nagygörbői Vadlán-lik onnan kapta a nevét, hogy

egy módos gazda világszép leánya oda vonult vissza remeteként, amikor megőrült, mert az apja nem adta hozzá egy betyárhoz, akibe beleszeretett.

De hogy a gyenesdiási Vadlán-liknak mi a története, azt sajnos ugyanolyan homály fedi, mint a kőfülke mélyét.

A Budai-hegységben Budakesziről a makkosmáriai Angyalok királynéja kegytemplomhoz sétálhatnak el. Ezen a helyen 1731-ben egy Traub János nevű legénynek egy útszéli tölgyfánál megjelent Krisztus arca. Traub később megbetegedett, majd gyógyulása után egy Falkoner nevű skót származású budai festőtől vásárolt egy, a gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázoló olajfestményt és a fára helyezte. Hamarosan mások is látogatni kezdték a helyet, Acsádi Ádám veszprémi püspök pedig kivizsgáltatta az eseményeket, és engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. Az összegyűlt adományokból kis kápolnát építettek a szentkép fölé, amelyet a közelben élő két remete gondozott, 1768-ban pedig megépült a jelenleg is megcsodálható templom.

Ha a Börzsönyt választják, akkor Királyházáról menjenek fel a Nagy-Mánára. Meredek út, de a látványért megéri. Útközben tegyenek egy kitérőt a Tűzköves-forráshoz. Onnan a Rakottyás-patak medrének keresztezésével jutnak fel a csúcsra, amelynek gerincen haladva a Sasfészek-bércnél indulhatnak lefelé.

A Bükkben a Garadna-völgyet fedezhetik fel. Arrafelé van a Sebes-víz, amely Magyarország legnagyobb esésű patakja, egy hasonló, csak kisebb mésztufa lépcsős vízeséssel, mint a szilvásváradi.

A Cserháton egy Kosd nevű községből a Bányász-emlékmű érintésével, a Bánya-völgyön keresztül, a Násznép-barlang mellett elhaladva kis kitérővel felmehetnek a Látó-hegy csúcsán álló Szent Margit-kereszthez. A Násznép-barlang állítólag két 18. századi rabló, Ilcsik és Jánosik kincseit rejti, a nevét pedig onnan kapta, hogy a néphagyomány szerint egy kosdi násznép itt bújt el a török elől. Van egy másik eredettörténet is: az arról regél, hogy egy földesúr fia és annak jobbágyleány mátkája titokban itt tartotta meg az esküvőjét, mert az örömapa nem volt igazán örömapa a rangon aluli házasság híréről értesülvén.

Bárhová is mennek, tartsák be a járványvédelmi szabályokat, elindulás előtt pedig tájékozódjanak a felkeresni vágyott látványosságok nyitva tartásáról, az esetleges erdészeti korlátozásokról és a várható időjárásról.

Teljesítménytúrák is lesznek a hétvégén. Most rendezik meg a Nyári Strázsát, a Mátra 115-öt, a Spartacust, a Négy híd túrát, a Három hegy túrát, a Trianon emléktúrát, a Zalai körtúrákat, valamint a Kutyával a Bakonyba, a Rákóczi erdeje, a Török-kori emlékek Budapesten és az ALI a Kéken elnevezésű programokat. Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.