Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Bringasávos nagykörutat és Rákóczi utat követel a pesti bringás

A Magyar Kerékpárosklub kérdőívére 909-en válaszoltak. Nem kérnek például a szemléletformáló kampányokból, inkább legyenek XXI. századi szemléletű utak és forgalomcsillapított Lánchíd.

Felmérést végzett a közelmúltban a Magyar Kerékpárosklub azt tudakolva, mely fejlesztéseket tartanák a legfontosabbnak a Budapesten közlekedők, a 909-en töltötték ki a szervezet kérdőívét, több fejlesztést is meg lehetett jelölni.

Az alábbi grafikán látszik, "mit kíván a pesti bringás".

Az ábráról leolvasható, hogy a Nagykörút és a Rákóczi út "faltól falig" kerékpárosbarát felújítása a válaszadók csaknem kétharmadának lenne fontos, de a budai Duna-part és a külváros-belváros összekötés kerékpárúton (Hűvösvölgy, Dél-Pest, Kőbánya) szintén a válaszadók több mint 50 százalékának találkozna az ízlésével.

A "dobogóra" még a Lánchíd kerékpárosbarát forgalomcsillapítása került fel a József Attila utcával közös projektben.

A válaszadóknak csak alig egytizede sorolta a legfontosabb tennivalók közé a szemléletformáló kampányok szervezését, illetve a kétoldali kerékpárutat a Bajcsy-Zsilinszky úton.

A Magyar Kerékpárosklub korábbi, reprezentatív kutatásából kiderült, a főváros által hivatalosan 2030-ra áhított 10 százalékos kerékpáros közlekedési részarány 2014-ben 2 százaléknál tartott, de a budapesti felnőttek 72 százaléka közlekedne ezzel az eszközzel elsősorban, ha javulnának a feltételek. A budapestiek 5-ös skálán 4-esre osztályozták a kerékpáros fejlesztések fontosságát, és kéharmaduknak már most elérhető is lenne a kerékpár mint eszköz.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×