A zsidó liturgiában - a keresztényhez hasonlóan - az estével kezdődik ez a nap. Mint Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az InfoRádióban elmondta, a húsvétot a régiek is már előző nap este elkezdték ünnepelni.

"Ma is úgy hívják ezt a szertartást, hogy a húsvéti vigília-szertartás.

Nem is muszáj az esti órákban végezni, van, ahol éjszaka tartják, akár még éjfélkor is; ez a szertartás már az ünneplés része"

- mutatott rá a főpásztor.

A szertartás során szentírási olvasmányok elevenítik meg az üdvösség történetét, tűszentelés, vízszentelés van, magát a húsvéti gyertyát pedig a szentelt tűzről gyújtják meg.

"Behozzuk ünnepélyesen a templomba, ahol akkor már sötét van, utána

a húsvéti gyertya előtt a diakónus elénekli az úgynevezett öröméneket, ami szintén egy nagyon érdekes és ősi, keletiesen díszített ének. Mindenképpen tartalmazza a zsidó nép történetét, aminek a vége, a csúcsa, a beteljesülése a Krisztus-esemény"

- sorolta Erdő Péter.

Ha keresztelés van a szertartásban, felnőtt érintett esetén rögtön a bérmálás szentségét is kiszolgáltatják - mindig vannak olyanok, akik felnőttként jelentkeznek keresztelkedni, manapság Budapesten évente ötszáz ilyen felnőttről tud a bíboros, akiket persze nem mind nagyszombat éjszakáján keresztelnek meg.

A húsvéti feltámadási körmenet a szentmise végén kerül sorra, amit harangok, csengő kísér,

ezeket már a Gloria állandó rész felhangzása után ismét lehet alkalmazni a nagypénteki gyásznap után.

A körmeneti énekek ilyenkor a feltámadt Krisztusról szólnak.