Aszahara kivégzését a japán igazságügyi minisztérium is megerősítette, japán lapjelentések szerint mellette több követőjét is felakasztották.

Aszahara, valódi nevén Macumoto Csizuo 1987-ben alapította a buddhizmust és a hinduizmust apokaliptikus víziókkal vegyítő szektát. A csoport tagjainak száma rohamos gyorsasággal növekedett, az 1990-es japán parlamenti választásokon 25 hívő indult. Egyikük sem jutott be a képviselőházba, ami feldühítette a szektavezért, aki a kormányt okolta ezért. A japán hírszerzés szerint a szekta ekkor kezdett vegyi fegyvereket felhalmozni.

A világvége hívők első szarintámadásukat 1994-ben követték el Macumoto városban, ahol földvitába keveredtek a helyi hatóságokkal. Nyolc ember halt meg és mintegy száznegyvenen sérültek meg.

Az Aum Sinrikjo 1995-ben vált világszerte hírhedté, amikor második merényletét elkövette. A szekta szarin ideggázzal mérgezte meg a japán főváros metróhálózatát, aminek következtében 13 ember halt meg és több mint hatezren különböző mértékű egészségkárosodást szenvedtek.

Aszaharának népszerűsége csúcsán több mint tízezer követője volt Japánban, és további több tízezer más országokban, köztük Németországban, Oroszországban és az Egyesült Államokban. Japánban a Fudzsi-hegy lábánál éltek egy kommunában, ahol a szektavezér tanításainak tanulmányozása mellett bizarr rituálékat tartottak és fegyvereket halmoztak fel.

A Legfőbb Igazság vezetőjét 2004-ben halálra ítélték 12 további szektataggal együtt.

Az NHK japán televíziócsatorna kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a szekta hat "tisztségviselője" került a bitófára Aszahara mellett. Hajakava Kijohide, a csoport második embere, úgynevezett "építési minisztere", Nakagava Tomomasza, a szekta "belügyminisztere", Inoue Josihiro, a metró elleni merénylet kitervelője, a csoport "hírszerzési főnöke", Cucsija Maszami, a szekta fővegyésze, a szarin előállításának vezetője, Endo Szeiicsi, a csoport úgynevezett "egészségügyi minisztere" és vezető "tudósa", valamint Niimi Tomomicu, a "kémelhárítás" főnöke lakolt halállal. Többüket a terrortámadások mellett gyilkosság vádjában is bűnösnek találták.

A szekta más támadásokat is végrehajtott, összesen 29 ember halála szárad a csoport tagjainak lelkén.

A csoportosulásnak azonban Japánban legalább két legálisan működő utódszervezete maradt, Alef és Hikari-no Va elnevezéssel. Előbbi, amely puszta névváltoztatás útján jött létre 2000-ben, bocsánatot kért a terrorakciókért, és kártérítést fizetett a metrótámadás áldozatainak. Egy amerikai terrorkutató intézet szerint azonban az Alef tagjai a szekta létrejöttének évében titkos számítógépes hálózatokba törtek be, hogy információkat gyűjtsenek oroszországi, ukrajnai, kínai, dél-koreai, tajvani és japán nukleáris létesítményekről.

A két utódszervezetnek a mai napig számos követője akad a világon, Japánban 1650-re, Oroszországban 460-ra tehető a számuk. Mindemellett 910 millió jenes (több mint kétmilliárd forintos) vagyonnal rendelkeznek.

Az utódszekták működése a japán hatóságok felügyelete mellett folyik.