Az összegzés szerint a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Cooper Intézet összefogásában kidolgozott programban elsőként mérték fel több mint 623 ezer, felső tagozatos és középiskolás diák fittségi állapotát 3000 iskolában.

A kilenc fittségi paraméter összesített eredményei alapján a gyerekek a leggyengébben a törzsemelés és az ingafutás teszten, míg a legjobban a kézi szorítóerő mérésben és a hasizom tesztben teljesítettek. Regionális szinten legnagyobb arányban Pest és Vas megye tanulói érték el az egészségzóna értékeit, míg a legrosszabban teljesítő iskolák Nógrád és Heves megyében voltak.

A felmérés szerint a fiúknak mindössze 63,6 százaléka, a lányoknak pedig csak 51,7 százaléka esik az egészségzónába az állóképesség tekintetében. A mérési adatok tapasztalatai alapján a gyerekek negyede túlsúlyos, amely vezető népbetegségekhez vezethet. A megfelelő intenzitású, napi rendszerességű testmozgással azonban megelőzhetőek lennének a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az anyagcserezavarok vagy akár a gerincbántalmak is - olvasható a közleményben.

Molnár László, a Magyar Diáksport Szövetség szakmai igazgatója kiemelte: szeretnék, ha a testnevelőkön kívül minden szülő megismerné és fel is használná a NETFIT eredményeit. Lényeges emellett az is, hogy a diákok is tisztában legyenek a fittségi eredmények jelentésével, mert ha felelősséget éreznek és vállalnak egészségük, fittségük fejlesztéséért, az életminőségük, és közvetve továbbtanulási, munkaerő-piaci lehetőségeik is javulhat.

A Magyar Diáksport Szövetség a legújabb eredmények alapján szükségesnek találja új, a rendszeres testmozgás lehetőségét biztosító programok létrehozását, modellek kidolgozását. A szervezet a mindennapos testnevelésben és a gyerekek szabadidejében megvalósuló mozgásnépszerűsítés mellett kiemelten fontosnak tartja és támogatja az egészségtudatos iskolai táplálkozás kialakítását, saját eszközeivel pedig elsősorban az egészségzóna értékektől elmaradó diákok egyénre szabott fejlesztését segítik. A szövetség szerint érdemes az állóképesség javítására fokozott figyelmet fordítani a testnevelés-oktatás hosszú távú tervezésekor, hiszen az állóképességért felelős élettani működések befolyásolják a gyermek- és felnőttkori fizikai, szellemi teljesítőképességet is - olvasható a közleményben.