Elsősorban a társas interakciók és a hangsúlyozottan lassú, érthető beszéd segíti a babákat az elsajátításban, már jóval azelőtt, hogy elkezdenének gügyögni.

Patricia Kuhl, a Washingtoni Egyetem kutatója és munkatársai 7-12 hónapos gyerekeknél és felnőtteknél vizsgálták a különböző agyi területek aktivitását, miközben ismert és ismeretlen hangokat mutattak nekik.

Héthónapos korban az agy motorikus területei mellett az auditorikus, a beszéd feldolgozásáért felelős területei is reagáltak a lejátszott hangokra. A motorikus területek aktivizálódása arra utal, hogy a gyerekek képzeletükben gyakorolják a hangok képzését - vélik a kutatók. A vizsgált területek aktivitása független attól, hogy az anyanyelvük vagy egy idegen nyelv hangjait hallják a résztvevő kisgyerekek.

Mindez 11-12 hónapos korban megváltozik: ekkor az auditorikus régió erősebben reagál az anyanyelvre, mint az idegen nyelvre. A motorikus régiók ezzel szemben aktívabbak az idegen hangok hallatán. Ebből a szakértők arra következtetnek, hogy a kisgyerekek számára megterhelőbb elképzelni azokat a mozgásokat, amelyekkel ezek a hangok képezhetők. Ugyanilyen módon reagál a felnőttek agya is az idegen nyelvre.

"Az, hogy a motorikus agyi régió akkor is aktivizálódik, amikor a gyerekek csak hallgatják a beszédet, jelentős felismerés, mert arra utal, hogy a babák agya már a kezdetekkor a válaszadást gyakorolja. Valószínűleg már a héthónapos babák agya is megpróbálja kitalálni, melyik ajak- és nyelvmozgással képezhetőek a hallott hangok" - írják a kutatók.

A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a felnőttek artikulált, érthető beszéde segíti a kisgyerekeket a hallottak utánzásában. "A szülők nagyon eltúlzottan beszélnek a kicsikhez, és amikor ezt a babák hallják, agyuk valószínűleg sokkal egyszerűbbnek találja a beszédhez szükséges mozdulatok modellezését" - vélik a szakértők.