Az Inserm francia állami kutatóintézet tudósai vemhes, majd szoptató egéranyák ivóvizébe adagoltak koffeint - olvasható a Science Translational Medicine című amerikai szaklapban megjelent tanulmányban. A koffein hatással volt az utódok agyfejlődésére: születésük után a kisegereknél nagyobb volt az epilepsziás roham kockázata, felnőtt állatként a térbeli memóriájukkal akadtak problémák.

Az eredményeket a kutatók szerint nem lehet automatikusan az emberre alkalmazni anélkül, hogy a két faj közötti fejlődési és növekedési különbségeket figyelembe vennék.

Christophe Bernard, az Inserm igazgatója, a kutatás vezetője szerint eredményük az első alapvető bizonyítékot szolgálja arra a feltevésre, hogy ártalmas a várandósság és a szoptatás alatt fogyasztott koffein.

A kávé a világon - a terhesség alatt is - a leggyakrabban fogyasztott pszichoaktív szer. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, várandós nő ne igyon napi két nagy csésze kávénál többet.

A koffein hatásának vizsgálata céljából az Inserm kutatói a WHO ajánlotta mennyiséget modellezték egérkísérleteikben: annyi koffeint juttattak a vemhesség húsz napos időtartama alatt naponta az egérmamák ivóvizébe, mely két-három csésze kávé koffeinmennyiségének felel meg, és ezt folytatták az egérkölykök elválasztásáig.

Felfedezték, hogy a koffein úgy befolyásolta az egérmagzatok agyfejlődését, hogy lelassította a neuronok egy kis részének vándorlását a memóriáért felelős agyterület felé.

Egy svéd tanulmány már kimutatta, hogy a várandósságuk alatt legalább napi egy kávét megivó anyák kisebb súlyú babának adtak életet, mint a koffeinmentes terhesség után szülő nők.

Koffeint leginkább a kávé tartalmaz, 135 milligrammot csészénként, ám egy csésze teában is van belőle 40 milligramm, és megtalálható az energiaitalokban, a kólában és a csokoládéban is.