Az éghajlatváltozás 1980-as, 1990-es években tapasztalt erősödése után a felmelegedés üteme lassult, noha a megbízható mérések kezdete - vagyis az 1850-es évek - óta mért tíz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel. A felmelegedés ütemének lassulása rejtély a tudósok számára, főleg, mert az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt, elsősorban a jelentős kínai ipari bővülés miatt.

Újabb keletű hőmérsékleti adatokat vizsgálva a szakértők arra jutottak, hogy az ipari forradalom előtti mértékhez képest kétszer akkora szén-dioxid-mennyiség - amely jelenlegi a trendek mellett az évszázad közepére várható a légkörben - 0,9-2 fokkal növelné a globális átlagot rövid távon. Ez alatta marad az ENSZ éghajlatkutatói által 2007-ben jósolt 1-3 foknak. Több tényezőt figyelembe véve a hosszú távú hőmérsékletemelkedést 2-4,5 fokra becsülték az ENSZ szakértői. Ez utóbbi becsléssel a most - brit, amerikai, kanadai, ausztrál, francia, német, svájci és norvég kutatók bevonásával - készült tanulmány résztvevői is nagyjából egyetértenek.

Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint viszont a rövid távú - 50-100 éves - hatás az, ami a kormányok számára fontos. Az, hogy a kutatók szerint mégsem várható extrém felmelegedés ebben az időszakban, többek közt annak tudható be, hogy az óceánok több hőt nyeltek el az utóbbi években, némileg ellensúlyozva a légkörben egyre növekvő szén-dioxid-mennyiséget, amely májusban az emberiség történetében először haladta meg a 400 ppm-et (ami becslések szerint 40 százalékkal több az iparosodás előtti ppm-aránynál).

Összességében elmondható, hogy a tudósok szerint az éghajlat a korábban várthoz képest mintegy 20 százalékkal lassabb ütemben fog melegedni, de hosszú távon a folyamat végeredménye ugyanaz, az óceánok és tengerik ugyanis idővel nem nyelnek el több hőt.

Reto Knutti, a kutatás egyik - svájci - résztvevője az első hallásra kedvező hírek ellenére arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés jócskán meghaladhatja a kormányok által kitűzött maximum két fokot (az iparosodás előtti időkhöz képest), ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik.