A legtöbb csípés nyomán kialakuló duzzanat kellemetlen ugyan, de ritkán veszélyes - hangsúlyozza Mezei Györgyi, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikájának gyermekgyógyász-allergológusa. Átmeneti kellemetlen duzzanat a csípés helyén, viszketés, kipirosodás - Magyarországon a szúnyogcsípés, pókcsípés ilyen "ártalmatlan", és aki nem allergiás, annál a méh- és a darázscsípés is ilyen enyhén zajlik le.

Nem szabad orvos nélkül kezelni azonban a csípés helyétől távoli testrészeken észlelt, illetve az anafilaxiás tüneteket. Ilyen például a nyelési zavar, a szédülés, az eszméletlenség, a nyelvduzzanat, a szájban vagy a szemben jelentkező duzzanat, a sípoló vagy a nehéz légzés. Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek. Ha nincs a közelben orvos, aki szükség esetén beadja az életmentő adrenalin injekciót, akkor mentőt kell hívni.

A fullánkot a bőrből, amilyen gyorsan csak lehet, el kell távolítani, például éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból. A csípés helyét ezután érdemes jegelni, majd antihisztamin tartalmú krémmel bekenni. Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat az érintett.

A méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, anafilaxia jelentkezhet. Ez a gyerekek 0,4-0,8 százalékánál, a felnőttek három százalékánál fordul elő. A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, a csípés helyéről kiinduló, néhány órán belül fokozatosan növekvő duzzanat - amely felnőttek 10-15 százalékánál jelenik meg - feltehetően késői helyi allergiás reakció. Annak kockázata, hogy a nagy helyi reakciót mutató embereknél egy következő csípés anafilaxiás rosszullétet vált ki, 5-10 százalék.

"Jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna" - hangsúlyozta a szakember. A túlérzékenység természetes lefolyásának vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érintő allergiás reakciót adó felnőtteknél egy következő csípés 70-75 százalékban okoz ismét anafilaxiát, míg gyerekeknél csak 40 százalék körüli az ismételt súlyos reakció kockázata. A rosszullét általában a csípést követő 2-30. percben kezdődik, és különböző súlyosságú lehet. Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma.

Öninjekciózásra alkalmas adrenalint (epinefrint) kaphat az, akinél rovarcsípés után egész szervezetet érintő allergiás reakció alakult ki. Az adrenalin autoinjektor egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskendőt és a tűt, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert. Az anafilaxia teljes ellátásához elengedhetetlen, hogy a szer beadását követően mentőt hívjon, vagy orvosi segítséget kérjen az érintett.

Néhány életmódbeli tanácsot is felsorolt a darázs- vagy méhméregre allergiás emberek részére Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főorvosa. Érdemes például zárt ruhát, zárt cipőt viselniük és kerülniük az élénk színeket, az illatos kozmetikumokat. A hajba szállt rovarral szemben jobb a hajkefe, mint a kéz, a hadonászás támadásra ingerli a darazsat.

Szabadban enni vagy inni kockázatos, ahogyan az is, ha édes fagylalt vagy gyümölcs nyoma marad a bőrön. Veszélyes tér lehet az autó is, amelyet érdemes elindulás előtt ellenőrizni, majd zárt ablakkal közlekedni. Akár ház körül, akár a természetben bukkan valaki darázsfészekre, ne bolygassa meg!