Infostart.hu
eur:
362.68
usd:
324.03
bux:
145123.57
2026. november 9. hétfő Tivadar

Ha van elég ivóvíz, van mit enni is

A Gallup szoros kapcsolatot mutatott ki 17 afrikai országra kiterjedő vizsgálatában az ivóvíz és az élelmiszerek elérhetősége között. A szakértők szerint az aszály vagy árvizek sújtotta régiókban a két problémát, a víz- és az élelmiszerhiányt együtt kell orvosolni.

A Szahara alatti afrikai övezet 17 országában végzett felmérést a Gallup 2010-ben az élelmiszerekhez és ivóvízhez való hozzáférésről. A kapott eredményeket a közelmúltban, a víz világnapja alkalmából, publikálták, és felhívták a nagyhatalmak figyelmét arra, hogy a víz- és élelmiszerhiány többnyire együtt jelentkezik, és a két problémát együttesen kell kezelni.

A vizsgálat szerint azon megkérdezettek 67 százalékának, akik elég ivóvízhez jutnak, rendszerint van elegendő az élelmiszerük is. Ezzel szemben azok 46 százaléka, akik vízhiányos régióban élnek, nincs mindig mit enniük sem - számol be az ELTE TÁTK hírlevele

A Gallup kiemeli, hogy a 67 százalékos átlagos arányszám jelentős eltéréseket mutat a vizsgált országok között. A 17 ország közül csak Botswana, Ghána és Szenegál lakói mondták 80 százaléknál többen, hogy elegendő iható vízhez jutnak.

Ezzel szemben a Burkina Faso és Csád területén a helyieknek kevesebb, mint 50 százaléka jut elégendő ivóvízhez. Az afrikai államokra jellemző, hogy a városokban élők nagyobb arányban férnek hozzá a vízhez, mint a vidéken élők. Botswana esetében a városlakóknak 99, míg a vidéken élőknek már csak 63 százalék jut elég vízhez, Csád lakóira nézve pedig ez az arány 68 és 38 százalék.

Kivételt képez Zimbabwe, ahol vidéken több a víz. Kamerunban és Libériában a vidéken és a városban élek közel egyező arányban juthat iható vízhez.

Bár a geográfiai jellemzők nagyban magyarázzák az ivóvíz elérhetőségét, az eredmények arra is rámutatnak, hogy az eltérő klímájú és eltérő vízkészlettel rendelkező országok lakói mégis hasonló arányú hozzáférésről számolnak be. Botswanára például a kis mennyiségű és ritka esőzés jellemző, míg Ghánában sokkal bőségesebb a csapadék, mégis az előbbi lakói 89, utóbbié 85 százalékos hozzáférésről számoltak be.

A Gallup tanulmánya egyúttal jelzi, hogy az adatfelvétel a 2010-es év rendkívül aszályos időszakában készült, ami egyes országok, például, Kenya vagy Tanzánia esetében magyarázhatja, hogy a lakosság jelentős része miért tapasztalt vízhiányt.

Az eredmény arra is rámutat, hogy egyre többen érzik nehezen elérhetőnek a vizet. A vizsgált országokban átlagosan 66 százaléknyian értettek egyet ezzel az állítással. Az egyetértők aránya Burkina Fasóban (90 százalék) volt a legnagyobb, míg Szenegálban (52 százalék) a legkisebb.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: ha láttam volna Lezsák Sándor nevét, biztosan közbeavatkoztam volna

Az idő rövidsége – Magyar Péter délutáni berlini útja – miatt tömören válaszolt a Mi Hazánk, a KDNP és a Fidesz felszólalására a parlamenti hétfőn Magyar Péter, de viszonválaszában leginkább a múlt heti, nagy vihart kavart ügynökakta-nyilvánosságra koncentrált, tolmácsolva az MDF-alapító Lezsák Sándor lánya felé a levéltár bocsánatkérését is, de rámutatva, az érintett levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Pusztító csapást mértek az orosz elitalakulatra, szokatlan lépésre szánta el magát Moszkva – Háborús híreink hétfőn

Az ukrán fegyveres erők négy orosz drónirányító központra mértek csapást a megszállt ukrajnai területeken és az oroszországi Brjanszki területen. A művelet során az elfoglalt Bergyanszkban eltalálták a Moszkva által kiemelten kezelt Rubikon drónegység egyik bázisát is - írta meg a United24. Harminc év után először indított útnak nyersvasszállítmányt az északi-sarki Murmanszk kikötőjéből Oroszország. A Kyiv Post cikke szerint azért kényszerültek az orosz acélipari szereplők a szokatlan lépésre, mert a fekete-tengeri ukrán drón- és rakétatámadások gyakorlatilag megbénították a hagyományos déli szállítási útvonalakat, a balti-tengeri kikötők pedig már nem bírják a megnövekedett forgalmat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×