Infostart.hu
eur:
376.83
usd:
316.52
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira

Melyik napszakban várható leginkább a szívhalál?

A biológiai óra működésének felborulása okozhatja a hirtelen szívhalált okozó végzetes szívritmus zavart egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint, amely a Nature tudományos folyóirat legújabb számában jelent meg.

Amerikai, svájci és francia kutatók azt fedezték fel, hogy a hirtelen, váratlan szívhalál hátterében a szívizomzat kálium ioncsatorna működésének hullámzása a legfontosabb tényező. Az izomrostok ritmusos összehúzódásához a különböző ionok arányának változása szükséges, és ehhez az egyes ionok áramlása pontos szabályok szerint történik.

Mukesh Jain és Xander Wehrens professzor évek óta foglalkozik a káliumcsatorna működésének kutatásával. Fölfedezték, hogy a biológiai óra zavartalan működése igen lényeges az ioncsatornák időzítése miatt is.

A test biológiai órájának pontos ketyegéséhez a Klfl15 elnevezésű tényező szükséges, amely azt a fehérjét szabályozza, amely a szívizom sejtekbe a kálium beáramlását befolyásolja. Ennek a fehérjének a szintje a szervezetben hullámzik és ez reggel, illetve este megváltoztatja a kálium ion beáramlást a szívizom sejtekbe.

Mióta létezik EKG, a szívgyógyászok már észlelték a diagnosztikus eszköz által kirajzolt hullámok távolságának változását és arra is fölfigyeltek, hogy ennek bizonyos változata életveszélyes szívritmus-zavarokra hajlamosít. Most a kutatócsapatnak sikerült olyan egértörzset kitenyészteni, amelyben vagy sok a Klfl15, vagy szervezetéből ez a tényező hiányzik

Ha a sejtekbe történő kálium beáramlás bármelyik irányba megváltozik, az életet veszélyeztető ritmuszavarok megjelennek. Ezt ugyan egyelőre csak az egereken bizonyították, de nagy vizsgálatok indultak el annak tisztázására, hogy az emberi szívben, a hirtelen szívhalál hátterében milyen szerepe lehet a kálium ioncsatorna reggeli és esti aktivitás-változásának, a biológiai óra napszakos időeltolódásának.

"Ez az első eset, hogy genetikai okú, molekuláris változások jelentőségét igazoltuk végzetes szívritmus-zavarok magyarázatára" - mondotta Wehrens professzor.

Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×