A stressz egy olyan belső vagy külső inger, mely vészreakciót indít el a szervezetben. Ez a reakció annak az ősi válasznak felel meg, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását. Gyorsul a légzés, nő az oxigénfelvétel, emelkedik a vérnyomás, szívritmus, izomfeszültség, és az adrenalin mellett zsírsavak is felszabadulnak, hogy az izom fel tudja használni azokat. Vagyis a stressz önmagában nem betegség.

A tartósan fennálló stresszes állapot azonban már annak tekinthető, hiszen az állandó készenlét megviseli a szervezetet, és az előbb említett paraméterek állandósulhatnak. Mindezek következtében gyengül az immunrendszer, a szervezet regenerálódó képessége és fertőzések, akár komolyabb megbetegedések alakulnak ki, és a szív- és érrendszeri eltéréseken kívül a pszichoszomatikus tünetek - szorongások, pánik, kényszerek, fóbia - is megjelenhetnek. Ez utóbbiak akár olyan súlyosak is lehetnek, hogy a szorongások talaján kialakuló pánikroham az infarktus tüneteit is produkálhatják.

Szűrjük ki a stressz-terhelést!

Mivel az állandó stressz-terhelés csaknem minden negyedik munkavállalót érinti Európában, nem meglepő, hogy egyes vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50-60 százaléka ennek tudható be. A stressz okozta egészségügyi problémák, és a kimerültségből, motivációhiányból adódó csökkent gazdasági teljesítmény pedig hatalmas költséget jelentenek mind a cégek, mind a családok számára.

Éppen ezért fontos, hogy egy rövid, 10 perces méréssel egyénileg határozzuk meg a stressz-szintet, hiszen ez az adat lehetőséget ad az egészség megőrzésére és a teljesítőképesség növelésére is, egy megfelelően kidolgozott programmal. A stressz szintjét az egyik legegyszerűbben mérhető fizikális paraméterrel, a szív elektromos működésével, az EKG elemzésével mérhetjük, egy viszonylag bonyolult program segítségével - ismerteti Keresztényi Zoltán, az Oxygen Medical humánkineziológusa. - Az eredményként kapott úgynevezett szívfrekvencia-variablilitás közvetve információval szolgál a szimpatikus/paraszimpatikus idegrendszer állapotáról, így a stressz-feldolgozás szintjéről is.

A megoldás az életmódban keresendő

Jó hír, hogy a stresszkezelés tanulható és a stresszhatások remekül oldhatók rendszeres mozgással. Különösen a kardiomozgás az, amely nagy adag endorfint pumpál, egyfajta meditatív állapothoz vezet, és jelentősen javít a kedélyen.

A rendszeres mozgáson kívül életmódváltáskor elsősorban a kiegyensúlyozott és rendszeres életvitelre kell törekedni, amelyek bizonyos kiszámíthatóságot sugallnak. Érdemes elsajátítani különböző relaxációs gyakorlatokat is, amelyek beépíthetőek a mindennapokba. Ilyen lehet például az autogén tréning, az agykontroll, a meditáció, a relaxáció, a jóga. Ha nem sikerül megtennünk a megfelelő változtatásokat, számolhatunk azzal, hogy a tartós stressz előbb-utóbb fizikai megbetegedéseket is okoz.