A kötet, amely a Cambridge Scholars Publishing kiadó gondozásában látott napvilágot, korabeli tudományos és vallási írások, valamint Dante és Boccaccio művein keresztül mutatja be, hogy a középkori Itáliában milyen "multifunkcionális" szerepet tulajdonítottak az ételeknek-italoknak - olvasható a Medievalist.net történelmi hírportálon.

A korabeli hiedelmek szerint bizonyos étkek, ha túlzásba viszik fogyasztásukat, nemcsak fizikai romlást okozhatnak, hanem kedélybeteggé is tehették az embert.
A középkori orvosok szerint különös hatással bírtak az ételek-italok a magzatokra: a kötet egyik tanulmánya górcső alá veszi Michele Savonarola (1385-1468), a Padovai és a Ferrarai Egyetem professzorának De regimine vernacular pregnantibus noviter natorum et usque ad septennium című művét, amely a várandós anyákat látja el tanácsokkal.

A tudós, aki a Ferrarát irányító d'Este-ház (1240-1587) udvari orvosa, a város nemes asszonyait kívánta segíteni abban, hogy fiút hozzanak a világra, Michele Savonarola meggyőződése szerint ugyanis az anyák étrendjével befolyásolni lehet a magzat nemét. Mint írja, ahhoz, hogy "egészséges, megfelelő" hőmérsékletű fiú szülessen, a jövendőbeli anyáknak meleg és száraz ételeket kel fogyasztania, amelyek "visszaszorítják" az "alacsonyabb rendű" asszonyi kvalitásokat.

Az itáliai orvos ajánlásai között szerepel, hogy a várandós korpából készült kenyér helyett búzalisztből sütött cipót fogyasszon, tartózkodjon a sült haltól, de célszerű korlátozni étrendjében a gyümölcsöket is az étrendben. Ami az italokat illeti, a száraz vörösbor ajánlott.

Mint Michele Savonarola írja, a várandós anyának tartózkodnia kell a hideg víztől, amely kártékony a magzatra nézve és leánygyermeket "eredményez". A doktor felsorolja továbbá, hogy milyen ételek okozhatnak vetélést, s óva inti az anyákat a gránátalma "kockázatos" fogyasztásától is, amelynek legfeljebb a leve megengedett a borba keverve.