Páll István, az intézmény igazgatója elmondta: pünkösdhétfőn a látogatók a skanzenben megtekinthetik mindazokat a népszokásokat, amelyek hajdan nagy kedveltségnek örvendtek a falusi lakosság körében, de mára szinte tovatűntek a múlt évszázadaival együtt.

A 10.30 órakor kezdődő programban a nyíregyházi Kis-Margaréta Néptáncegyüttes hozza vissza a pünkösdi királynéjárás szokását, amelynek keretében az ünneplőbe öltözött lányok kézen fogva, énekelve, táncolva viszik házról, házra választott úrnőjüket, s a kendertermés növelése érdekében termékenységvarázslást végeznek.

Ezután kezdődik a pünkösdi királyválasztás, amelyet népi játékok eredménye dönt el, a legügyesebb, a legrátermettebb kapja meg a titulust és a koronát. S a koronázási ceremónia után egy teljes napig uralkodhat a király, persze, manapság a válság és a pénztelenség miatt már nem jár annyi kiváltság neki, mint régen.

Valaha ugyanis a királyi pálca mellé a falu pünkösdi királya legénybíróként uralkodott, s a következő pünkösdig végérvényesen döntött a fiatalok közötti vitás ügyekben. Emellett mentes volt a közmunkák alól, éves kocsmaszámláját pedig a falu fizette. S tiszteletére év közben díszfelvonulásokat és lóversenyeket is rendeztek, esti mulatozásokkal, bálokkal kiegészítve.

Az intézményvezető tájékoztatása szerint természetesen az ünnep régi ételei közül is elkészítenek néhány fogást a múzeumfaluban, az anarcsi portán a házi kemencében sülnek majd a finomságok, aki pedig a valahai kocsmai hangulatra vágyik, az a barabási csapszék kerthelyiségében ütheti el éhségét és szomjúságát a nap során.