Megközelítőleg 24 ezer, 11 és 16 éves kor közötti iskolást kérdeztek meg a BBC School Report kutatásában, amely a jövő generációjának világképét vizsgálta - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A felmérés szerint a szekularizáció előretörését vetítheti előre, hogy a megkérdezett iskolások 34 százaléka állítja magáról, hogy nem vallásos. Bár 40 százalékuk Isten-hitéről számolt be, tízből háromnak még sincs Isten-képe.

Az adatok szerint a megkérdezett gyerekek 95 százalékának van otthon számítógépe, tízből hatan segítenek az idősebb családtagoknak internetezni, míg ők maguk leggyakrabban e-mailezésre és a közösségi oldalakon való kapcsolattartásra használják internet-hozzáférésüket. Többségük (67 százalék) nem csak számítógépen, de saját mobiltelefonján keresztül is rendelkezik internet-kapcsolattal.

A felmérés szerint a megkérdezett iskolások jelentős része érzi, vagy tapasztalja a gazdasági válság hatásait. Mintegy harmaduk ismer valakit, aki az utóbbi időben veszítette el állását, és ehhez hasonló arányban számoltak be arról, hogy saját családjukban a korábbinál jobban megszorítják a kiadásokat.

Tízből négyen úgy érzik, hogy ritkultak a házon kívüli programjaik, míg ötből egy gyerek szerint karácsonykor kevesebbet költött a család ajándékokra.

Kilenc felkínált válaszlehetőség közül a terrorizmust (58,6 százalék) és a globális felmelegedést (48,8 százalék) jelölték meg a legtöbben, mint a világot fenyegető legnagyobb veszélyt. Ugyanakkor jelentős számban érzik fenyegető veszélynek a nukleáris fegyverek esetleges bevetését, csakúgy, mint a fertőző betegségek terjedését.

Saját személyes biztonságát tekintve körülbelül minden második iskolás érzi jól magát saját lakókörnyezetében, míg ötből egy válaszadó nem mindig érzi magát biztonságban. A többség soha nem volt bűncselekmény áldozata, de hatból egy diákot már fosztottak ki zsebtolvajok vagy esett rablás áldozatául.

Önnön világukra nézve a bűnözést (50 százalék), az alkoholt és drogokat (50 százalék) tekintik a legveszélyesebbnek, de többen tartanak a mindent megbénító közlekedési káosz és az internet veszélyeitől is.

Politika, monarchia

A tavalyi parlamenti választások alacsony részvételi hajlandóságát idézően a megkérdezetteknek csak 48 százaléka (a 16 évesek 56 százaléka) mondta, hogy elmenne szavazni, miután betöltötte 18. életévét. Tavaly a 18 és 25 év közötti választóknak csak 44 százaléka vett részt a voksoláson.

A többség nem tudja, hogyan érvényesíthetné politikai jogait - csupán néhányan fogalmaztak úgy, miszerint talán írhatnak a parlamenti képviselőjüknek, elmehetnek tüntetni, vagy a közösségi oldalakon fejthetnék ki elégedetlenségüket.

A fiatalok körében nem csak a politika, de az ország egységét megtestesítő királyi család sem túl népszerű. Tízből hárman mondták, hogy nem érdekli őket a monarchia, míg tízből egy válaszadó úgy vélte, nincs szükség a királyi családra. A válaszadók 22 százaléka állította, hogy kedveli a királyi család tagjait, és csak 11 százalékuk adott hangot büszkeségének a monarchiát illetően.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az öt és 17 év közötti korosztálynak napi legalább egy óra mozgásra lenne szüksége, a brit fiatalok inkább nézni szeretik a sportot, mint végezni. A gyerekek fele kevesebb, mint két órát mozgott a lekérdezést megelőző héten, és csak 40 százalékuk állította, hogy ennél több intenzívebb testmozgást végzett. Az alacsony sportolási aktivitás ellenére a diákok kétharmada várja már a 2012-es londoni olimpiát.

Jövőképüket tekintve a többség anyagi biztonságot remél: 30 évesen szeretnének saját otthonukban élni, dolgozni és jól keresni. Ennyi idősen már minden negyedik szeretne párkapcsolatban, házasságban élni, minden ötödik gyermeket is vállalna. A középiskolát követően 57 százalékuk szeretne egyetemre járni.