Összességében ennek ellenére sem állítható, hogy 2011 tavaszán valamennyi költöző madarunk az átlagosnál számottevően később tér, illetve tért vissza Magyarországra, illetve az Alföldre. Ez a jelenség vidékenként és fajonként is komoly eltérést mutathat - mondta Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának tájegység-vezetője.

Utóbbi kijelentést igazolja, hogy a parti madarak kategóriájába sorolható bíbicek, illetve az énekesmadarak között számon tartott barázdabillegetők a tőlük elvárható időben: már hóolvadáskor megjelentek. Igaz, ezek a madarak nem telelnek olyan nagy távolságban, mint például a gólyák, melyekből viszont egyelőre még csak elvétve lehet látni néhány példányt ezen a vidéken - fogalmazott a szakember.

Példaként említette a Közép-Tisza vidék és a Jászság két nagykunsági városát: Kisújszállást és Túrkevét. Előbbi településen húsz feletti, míg a szomszédos helységben tíz körüli gólyafészek található. Ehhez képest Monoki Ákos tudomása szerint eddig mindkét kisvárosban mindössze egy-egy gólya foglalta el otthonát - azok is a napokban érkeztek. Ugyanitt más években már februárban is hallani a hazatérő szárnyasok kelepelését - emlékeztetett.

A jelenségre azonban a természetvédő szerint a hozzáértők jelenlegi ismeretei alapján még nem lehet általános és minden tekintetben érvényes magyarázattal szolgálni. A legvalószínűbb feltevésnek az látszik, hogy a hazánkban szokatlanul hosszúra nyúlt tél intette óvatosságra a költöző madarakat. Ám ezen kívül még számos egyéb tényező is befolyásolja a vándorlás idejének hosszúságát, az útközben érintett területek táplálékbőségétől kezdve azok időjárásától egészen biztonságosságukig.

Monoki Ákos kitért arra is: a most tapasztalható néhány hetes késés miatt ugyan némileg az érintett fajok költése is eltolódhat, ám ez a csúszás előre láthatólag már kisebb mértékű lesz, miután a madarak ilyenkor a nászidőszakon "spórolva" igyekeznek behozni korábbi lemaradásukat.

A fészkelés feltételeiről szólva utalt arra, hogy az Alföldön jelenleg található kiterjedt belvízfoltok alapvetően ideális körülményeket nyújtanak az ilyen élőhelyekhez kötődő szárnyasok szaporodásához. Ugyanakkor a gázló- és vízimadarak tömegeinek sikeres költését veszélyeztetheti a tavasz folyamán a mezőgazdasági területek fokozatos szárazra kerülése. Ezek nagy részét ugyanis az első adandó alkalommal igyekeznek majd megművelni a gazdák, akik emiatt a költési idő június elejére tehető lezárultáig akarva-akaratlanul fészkek és tojások tömegeit pusztíthatják el nehéz erőgépeikkel - hívta fel a figyelmet Monoki Ákos.

Zala megérkezett

Megérkezett zalaistvándi fészkébe a Zala névre "keresztelt" gólyamadár; érkezésével szinte egy időben sikerült újra üzembe helyezni a fészek közelében elhelyezett webkamerát is.

A zalaistvándi villanyoszlop tetején élő gólyák fészekrakását, napi életét évente átlagosan 15-20 ezren figyelik interneten. A 2007 márciusában elhelyezett webkamera tavaly augusztusban meghibásodott. A csatlakozási és beállítási problémákat cégek támogatásával, felajánlásokkal sikerült megoldani, így már interneten is nyomon követhető, hogy termete, nagysága és külső jegyei alapján valószínűleg Zala gólya tért vissza múlt pénteken a fészkére - mondta el Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület zalai titkára.

Beszélt arról is, hogy közel 300 gólyát várnak vissza a megyébe, de még csak kevés példány érkezett meg. A gólyák száma évről évre csökken, az elmúlt évben már csak 100-120 lakott fészek volt Zalában. Minimum 2,5 fióka kellene lennie az utánpótláshoz, de az elmúlt évben a kedvezőtlen, csapadékos idő miatt mindössze 1,5 fióka volt az átlagos költési arány.

A gólyák 15-20 évig élnek, de vonulás közben is nagyon magas a pusztulási arány. Darázsi Zsolt említést tett arról is, hogy egy 2008-ban, Zalaistvándon meggyűrűzött fióka tetemét a tél folyamán Libanonban találták meg, Charlie pedig - a vörsiek tavaszhozó gólyája - hazatérése után, a fészkében pusztult el. Charlie évek óta elsőként, társainál 2-3 héttel korábban érkezett vissza a Somogy megyei faluba

Néhány sérült fiatal fióka a fenékpusztai madármentő állomáson vészelte át a telet. A röpképes példányokat gyűrűzés után a hét közepén engedik szabadon. A sérült gólyák, amelyek a gyógyulófélben lévő, törött szárnyukkal nem tudnak elrepülni, a "fogságban" már neki is láttak a fészekrakásnak - mondta Darázsi Zsolt.

Tavaly egyébként szinte valamennyi madárfajnál "kevés volt a fészkelés, de idén egyelőre jók az előjelek". Elindult a vonulás, a madarak sorra érkeznek vissza; itt vannak a seregélyek, a sirályok, megjöttek a barázdabillegetők, házi rozsdafarkúak és sok bíbicet is lehet látni. Az erdőkben megjelentek az szalonkák, a nádasokban a sitkék, a foltos nádiposzáták, a nádi tücsökmadarak...

"Már lehet kémlelni az eget", mert a hamarosan várható füstifecskék érkezése is, ami aztán elhúzódhat egészen április végéig is - fűzte hozzá Darázsi Zsolt.

Az egyesület titkára a feladatokról elmondta; Fenékpusztán megkezdődött a madárgyűrűzés, jövő hét elején pedig egy kibővített tanösvényt adnak át, ahol bemutatják a környéken élő madárfajokat, fészek típusokat és az ott folyó munkát. Tavasszal cégektől érkeznek egynapos munkára önkéntesek, akik vállalták, hogy céges nap keretében segítenek a munkában, részt vesznek a gólyafészek készítésben, szemétszedésben és a mentőállomás munkájában.