A lap egy, az amerikai kongresszus által kinevezett szakértői bizottságra hivatkozott, amely megállapította, hogy a kínai telekommunikációs vállalat 18 percig átirányította az internetes forgalom mintegy 15 százalékát. Az eltérítés érintette az amerikai fegyveres erők, a szövetségi szenátus, valamint több amerikai vállalat, köztük a Microsoft adatforgalmát.

A bizottság nem tudta megállapítani, hogy az átirányítást ezúttal rosszhiszeműség vezérelte-e, s hogy az eltérített üzeneteket mire tudták felhasználni. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az incidens olyan lépések sorába illeszkedik bele, amelyek alapján feltételezhető, hogy Kína, ha ideiglenes jelleggel is, de meg akarja szerezni az ellenőrzést az internet egy része felett. A testületet egy évtizeddel ezelőtt azért hoztak létre, hogy tanulmányozza az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok növekedésének biztonsági következményeit (U.S.-China Economic and Security Review Commission).

Szakértők szerint egyébként a tömeges adateltérítéssel kiválóan el lehet leplezni az egyes, megcélzott felhasználók elleni támadást vagy kémkedést. Az április 8-i eset ismét rávilágított a nyilvános világháló sebezhetőségére. Az adatáramlás iránya ugyanis a szerverek közötti "bizalomra" épül, ezért az információ az interneten - a szerverek leterheltségétől függően - nem a legrövidebb, hanem a leghatékonyabb úton jut tovább. Az útvonalat a kínaiak a bizottság szerint hibaüzenetekkel manipulálták.

A China Telecom nyilatkozatban cáfolta az adatforgalom eltérítéséről szóló vádat, a kínai állami tulajdonban lévő Global Times pedig úgy vélekedett, hogy a bizottság jelentése nem mértékadó, mert a világ adatforgalmának nagy részét az Egyesült Államokon keresztül bonyolítják le.